2023.09.10. 15:40
Amikor megmozdul a Föld
Magyarország szerkezetföldtani térképén mutatja a törésvonalakat M. Tóth Tivadar, a Szegedi Tudományegyetem tanszékvezető egyetemi tanár. Fotók: Karnok Csaba
Szarvastól tíz kilométerre 3,1 magnitúdójú földrengés volt 7 óra 9 perckor – közölte a Földfizikai és Űrtudományi Kutatóintézet Kövesligethy Radó Szeizmológiai Obszervatóriuma pénteken az MTI-vel. Egy hónapon belül ez már a sokadik földmozgás volt a térségben, számuk meghaladta a százat. M. Tóth Tivadar, a Szegedi Tudományegyetem tanszékvezető egyetemi tanára szerint Szegeden, Csongrád-Csanád vármegyében biztonságban vagyunk, nem kell attól tartanunk, hogy a következő 50 évben egy 4-es vagy annál nagyobb magnitúdójú természeti katasztrófa keletkezne térségünkben. Törökországot és Szíriát februárban egy 7,7 magnitúdójú földrengés döntötte romba.
Több mint ötvenezer áldozatot követelt Törökországban a február 6-i pusztító földrengés. A 7,7-es és 7,6-os erősségű földrengések nagyjából 13 millió embert érintettek 11 tartományban. A természeti katasztrófa után összedőlt városok, falvak, kietlen pusztaság, valamint 120 ezer sebesült maradt. A földrengés a szomszédos Szíriában is pusztított, ott legalább hatezren vesztették életüket. A helyszíni tudósítások képei hetekig uralták a világsajtót: a föld számtalan országából érkeztek mentőcsapatok a katasztrófa sújtotta térségbe, hogy túlélők után kutassanak a romok között. A mentésben magyar csapatok, sőt, szegedi, Csongrád-Csanád vármegyei katasztrófavédők és orvosok is részt vettek.
Fotó: -
Nálunk is vannak törésvonalak
A Föld legkülső merev, rideg, néhány tíz kilométer vastag földkéregnek nevezett zónája folyamatosan mozog. Ha folyamatosan mozog egy nagyon sok darabból álló rideg „puzzle”, akkor az egymás melletti darabok elcsúsznak, torlódnak, és törvényszerű, hogy ilyenkor feszültségek keletkeznek a földkéregben. Egyik-másik darab kicsit meghajlik, néha el is törik, az abból felszabaduló energia pedig földrengést okoz
– magyarázta a földrengések keletkezését M. Tóth Tivadar, a Szegedi Tudományegyetem Ásványtani, Geokémiai és Kőzettani tanszékének vezetője a Délmagyarországnak. Csongrád-Csanád vármegyében is vannak ilyen törésvonalak, viszont a tapasztalat azt mutatja, hogy az emberi léptékkel belátható időn belül csak kis magnitúdójú földrengések várhatók.
A geológiában ugyanis „lassan telik az idő”, nem években, vagy évszázadokban, hanem évmilliókban számolnak a kutatók. És a földrengések is sokkal gyakoribbak, mint ahogy azt a híradások alapján elképzeljük. Szinte nem múlik el nap a Földön kisebb-nagyobb földmozgás nélkül. A Kövesligethy Radó Szeizmológiai Obszervatóriuma szerint 2022. január 1-je és 2023. július 31-e között nagyjából 180 földrengés volt Magyarországon. Legalábbis ezek azok a földmozgások, amelyeket a műszerek is érzékeltek, dokumentáltak.
Gyakoriak a földrengések
Nyilvánvaló, hogy nagyon kis rengésből, nagyon kis energiát felszabadító, kis magnitúdójú rengésből borzasztóan sok van, tényleg minden napra – akár Csongrád megyében is – minden napra jut, de ezeket nem érzékeljük. Nemhogy az emberek, de még a műszerek sem tudják érzékelni. Minél nagyobb energiájú, minél nagyobb magnitúdójú egy rengés, annál kevesebb történik belőle. A legfontosabb mérőszám, amit mindenki figyel, az a felszabaduló energia nagysága, amelyet ugye magnitúdóban szoktunk megadni. Egyes, kettes, hármas, négyes erősségű földrengésről beszélünk, ez hozzávetőlegesen tízes szorzót jelent felszabaduló energiában
– folytatta a tanszékvezető egyetemi tanár.
Hazánk legpusztítóbb földrengése
„Összerombolt, több helyen kettészakított a kecskeméti állomás teteje, a régi, kopottas épület körül törmelékek, téglák halmaza. A Kecskeméten pusztító földrengésnek első nyoma ez, amely a városba érkezőt fogadja. Mert ne eressze senki se szabadjára a fantáziáját, ne gondolja, hogy legalább is halomra dőlt házak, véres koponyák, szabadban tanyázó nyomornak az emlékei vannak itt a földrengésnek, amely legnagyobb erővel és legvészesebb pusztítással ezen a városon vonult keresztül. Nem, a nagy elemi csapásoknak mindezek a velejárói itt nem találhatók fel. Mégis rettenetes lehetett ez az éjszaka Kecskeméten. Majd minden házon nyoma maradt. Olyan ház például egy sincs, amelyiknek a kéményei össze ne dűltek volna. A város főutcáján ép úgy vannak megtámasztott házak, mint a perifériákon” – írta lapunk korabeli tudósítója a Délmagyarország 1911. július 10-i számában. Kecskeméten akkor egy 5,6 erősségű földrengés okozott komoly károkat. Bár a korabeli sajtó sokat cikkezett róla, de nem volt halálos áldozat, és egy épület sem dőlt össze.
Magyarország újkori történetének legnagyobb földrengése Mária Terézia uralkodása idején, 1763. június 28-án pusztított Komárom térségében. A 6,2 magnitúdójú rengésben a városban két-háromszáz ember halt meg, több százan megsérültek, nagyjából háromszáz épület összeomlott, valamint több száz megrongálódott. A földmozgást még Győrben is érezték, ahol szintén komoly károkat okozott.
Az ELTE Geofizikai és Űrtudományi Tanszék és a Csillagászati és Földtudományi Kutatóközpont munkatársai a közelmúlt derítették ki, hogy a földrengés epicentruma valójában máshol volt, mint ahogy eddig tudtuk: 25 kilométerrel nyugatabbra, Győr és Komárom között.
A kockázat kalkulálható
A földrengéseket igen nehéz előrejelezni. Tudományos szempontból csak arról lehet beszélni, hogy egy adott térségben, adott időszakban, a korábbi tapasztalatok alapján, mekkora a valószínűsége, hogy „megmozdul a föld” károkat okozva emberéletekben, településekben.
Annak a valószínűsége Törökországban, hogy lesz 6-os magnitúdójú földrengés, viszonylag nagy, ezért úgy kell megtervezni az épületeket, hogy kibírják a 6-os rengést. Akkor viszont sokkal több beton, több vas, mélyebb alapozás kell, ami drágábbá teszi az építkezést. Most a kérdés az, hogy van-e anyagi forrása a társadalomnak erre? Ha nincs, akkor kénytelen a nagyobb kockázattal együtt élni. Japánban sokkal nagyobb földrengések vannak, mint amilyen a dél-kelet törökországi volt, mégsem hallunk híreket arról, hogy Japánban összedőlnének a házak
– mondta M. Tóth Tivadar.
Ember lehet a ludas?
Aszódi Attila, a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem egyetemi tanára a Portfólió című lapban vetette fel, hogy a Szarvas-Kondoros-Mezőberény-Gyomaendrőd által bezárt négyszögben észlelt földrengések esetében vizsgálni kell, hogy nem emberi beavatkozásra vezethetők-e vissza. Írásában arra emlékeztetett, hogy a térségben folyik a Corvinus projekt, amiben a földrengés epicentrumoktól észak-keleti irányban végeznek kutatásokat, és szeretnének földgáztermelő kutakat fúrni, majd üzembe venni. Szerinte a másik potenciális lehetőség, amivel érdemben foglalkozni kell, hogy több geotermikus energia projekt létesült vagy van éppen tervben a térségben.
M. Tóth Tivadar szerint bár ismerünk emberi aktivitás által kiváltott földrengéseket – amiket bányászat vagy földalatti üregek beszakadása okozott –, de ebben az esetben ezek kizárhatók. Szerinte Aszódi Attila, aki korábban a paksi atomerőmű fenntartásáért felelős kormánybiztos, majd államtitkár volt, geológiával, földrengésekkel soha nem foglalkozott, ezért véleménye tudományos szempontból nem megalapozott, csak a politika világában értelmezhető.
Az SZTE Ásványtani, Geokémiai és Kőzettani tanszékének vezetője szerint extrém esetben Csongrád-Csanád vármegyében is előfordulhat négyes vagy annál nagyobb energiájú rengés, de ennek elenyészően kicsi a valószínűsége.
