Egy gombás tuskó is lehet érdekes

Ősszel nem ritka látvány a gomba, és néha egészen meglepő fajtákra lehet bukkanni, még a nagyvárosokban is. Nem ismerem jól a gombákat, senkinek nem ajánlom, hogy kérdés nélkül feldolgozza, amit szedek – így azt sem tudom, mi lehet ez a csokigolyóra emlékeztető élőlény.

Találtam már gombát, ami „könnyezett”, olyat is, ami virágra hasonlított. Tavaly kollégámmal egy másik érdekesbe botlottunk bele, ami szakasztott úgy nézett ki, mint egy női mell. Kicsi, nagy, lyukas, kerek, talán még szögletes is: olyan a gombakínálat ősszel, mint amikor Gombóc Artúr a Pom-Pom című rajzfilmben a kedvenc csokoládéit sorolja. És itt is vagyunk megint az apró lényeknél, amelyekről azt hittük, hogy valaki csokigolyókat szórt szét a repedezett fatönkön. Közel a bolt, kiszakadt a vásárolt édesség zacskója – de az nem gyökerezik a fa réseiben, ezek meg igen. A belsejük sem csokiszínű, hanem fehér, derült ki, mert valamilyen állat már megkóstolta a csemegét.

Az alsóbbrendű jószágok, mint a rovarlárvák és a csigák, a mérges gombából is belakhatnak, nem lesz tőle bajuk. A legtöbb állat ösztönösen tudja, mi az, amit megehet, de akadnak példák arra is, hogy nem jóllakni akarnak a gombával. Emlékeznek Az erdő kapitánya című mesére? A farkas bolondgombát eszik és a boldogság kék madarának hiszi magát. Képzeljük ugyanezt el rénszarvassal – mindent kikaparnak a hó alól és megesznek. A légyölő galócát is, aminek mérge a központi idegrendszerre hat. A „beállt” szarvasokat látva az emberek rájöttek, hogy ha megisszák a vizeletüket, enyhébb formában ők is részesülnek a pszichedelikus élményből, és nem halnak bele a gombamérgezésbe. Ugyanazt ajánljuk, mint az általam gyűjtött gomba kapcsán: ne próbálják ki!