Világversenyen aratott nagy sikert a híres szegedi robotkatica

Aki járt már a szegedi informatikai gyűjteményben a Szent-Györgyi Albert Agórában, az láthatta már a szegedi robotkaticát: a tavaly, 88 éves korában elhunyt kibernetikus, dr. Muszka Dániel építette meg 1956-ban az első magyar műállatot. A fénykövető katicával a pavlovi reflexeket modellezte létrehozója, a kétezres években elkészült méretazonos modellje, amelyhez már korszerű alkatrészeket használnak. Mindkettő – az eredeti „ősrobot”, ahogy a Neumann Társaság fogalmazott sajtóközleményében, valamint az új modell is – tiszteletét tette a World Robot Olympiad világversenyen Győrben. A verseny világdöntőjét Magyarország első európai országként rendezhette meg.

Az évente 25 ezernél több csapatot megmozgató nemzetközi versenysorozat döntőjére 74 országból 2700 versenyző és kísérő érkezett, a magyarok két ötödik helyet szereztek. A Második emelet nevű csapat Open Senior kategóriában, a B-iThunterz az Advanced Robotics Challenge kategóriában került a legjobbak közé. A verseny egyik nyári, dániai döntőjében szegedi kisdiákok – Manai Delal, Scurrah Linda és Kaszás Tamás – szereztek aranyérmet egy vakvezető kutya megtervezésével és megvalósításával. A nyolc- és kilencéves gyerekek – a SZTE Gyakorló Általános Iskola és Gimnázium tanulói – még a saját korosztályukban is a legfiatalabbak közé tartoztak.

A katicát mindenki szereti

A három nap alatt összesen tizenkétezren látogatót fogadott az Olimpiai Csarnok. A társaság – a Digitális Jólét Programmal közös – standja az Open kategóriának helyet adó Teniszcsarnok egyik leglátogatottabb része volt az Olimpiai Sportparkban. Egyrészt a fordulók között itt retro számítógépeken és konzolokon kapcsolódhattak ki a versenyzők, másrészt a Neumann Társaság szegedi informatikai múzeumából származó, eredeti relikviákat is bemutattak.

A legnépszerűbb kiállítási tárgy egyértelműen dr. Muszka Dániel Katicabogara volt, áll a sajtóközleményben. Az eredeti robotot és a méretazonos modellt az Informatika Történeti Múzeum Alapítvány vezető szakértője, Muszka Dániel közeli barátja és munkatársa, dr. Bohus Mihály mutatta be az érdeklődőknek. A gyerekek kipróbálhatták a fénykövető katica modern, miniatürizált verzióját, valamint azokat a legóból épült Katica-robotokat, amiket a felkészülő versenyzők építettek az Informatika Történeti Kiállításon. Na de lássuk, hogy működik a szegedi híresség!

A videón maga az alkotó, dr. Muszka Dániel mutatja be az első magyar műállatot, és mesél arról is, hogyan jött létre annak idején. 1956-57 között, Király József pszichológus ötletéből kiindulva készítette el a katicát. A 60-as években a televízióban is bemutatták, találkozott több hírességgel, egyszóval igazi médiasztárrá vált a műbogár.

Lát, hall, tanul

Ahogy a videón is végigkövethető, a szegedi Katicabogár “lát”. Három fotocella van benne, és ha zseblámpával rávilágítunk a megfelelőre, jobbra vagy balra kanyarodik (meghajtja a benne levő két – eredetileg gépkocsi ablaktörlő – motor egyikét, olvastuk az Informatika Történeti Kiállítás honlapján), illetve egyenesen gurul. “Hall” is a beépített mikrofonnak köszönhetően: ha sípolunk mellette, felvillannak a szemeinél lévő lámpák a hang ritmusára. Ha valamelyik pettyét lenyomjuk, “fájdalomként” érzékeli, sípolni (“sírni”) kezd és nem hajlandó követni parancsainkat, azaz a zseblámpa fényét. Ha viszont “megsimogatjuk” a hátát – az ott lévő, rejtett csúszó érintkezőt -, megnyugszik és újra hajlandó mozogni: melyik gyerek ne akarná kipróbálni? Ami különösen érdekes: a robotkatica tanítható. Ha a zseblámpa fényének követése közben sípolunk neki, idővel megtanul hallgatni a sípszóra, és már a síp hangjára is elindul, nem kell hozzá a zseblámpa fénye.