Kit hogyan érint az áremelkedés?

A GKI hangsúlyozza, a magas ér­­zet nem tényeken – például árfelírás, kérdőív stb. – alapszik, és ezeket erősen torzíthatják a közelmúlt eseményei. Ugyanakkor van alapja az érzetnek, a KSH a két évvel korábbi súlyoknak megfelelően szerepelteti a megfigyelt árakat, ami torzítást visz az eredménybe.

Különösen, ha egyes nagy mennyiségben fogyasztott termékek ára gyorsan változik, ilyen például az üzemanyag. Torzít az is, ha a kiválasztott reprezentánsok – 944 áru és szolgáltatás – és a ténylegesen vásárolt termékek köre jelentősen eltér. 
Az elmúlt négy évben a hivatalos és a felmérésből származó érzékelt infláció különbsége havi átlagban meghaladta a 11 százalékpontot, ráadásul az olló folyamatosan nyílik. 

A GKI az Európai Bizottság számára havi rendszerességgel felméri a lakosság körében a következő 12 hónapra várt fogyasztói áremelkedést is. 2022 márciusában 23 százalékot várt a lakosság a következő egy évre, ez kis mértékben meghaladja az előző 12 hónapra érzékelt pénzromlási ütemet. Ez utóbbi pesszimizmus az orosz–ukrán háború hatásainak a következménye, mivel az ezt megelőző egy évben szinte minden hónapban alacsonyabb volt a következő évre várt infláció mértéke – átlagosan 1,5 százalékponttal –, mint az előző évben érzékelt. 

Ha a mért és a valós árindex erősen eltér egymástól, akkor minden reálmutató sokkal jobb­­nak látszik – reálnyugdíj, reálfogyasztás, reálkereset és a reál GDP is –, mint a valóságban. Talán ez is közrejátszik abban, hogy a gazdasági növekedés és a lakosság jövedelememelkedése az inflációt kiszűrve látványos volt, mégis a magyar az egyik legboldogtalanabb nemzet az Európai Unióban.