Az agrárminiszter szerint a méhészeknek már nem érdemes a mézre alapozniuk - fotók

A csupán méztermelésre alapozott méhészet már nem lesz rentábilis, szemléletváltásra van szükség – hívta fel egy szakmai rendezvényen a méhészek figyelmét Nagy István agrárminiszter. A szakmai programon szó esett arról, hogyan lehetne kompenzálni az olcsó ukrán méz miatti veszteséget, amelyet most kénytelenek elszenvedni, de szóba került az ársapka kivezetése is.

Timár Kriszta

Nagy István azt kérte a méhészektől, a mostani piaci nehézség ne tántorítsa el őket, szerinte csak szemléletváltásra van szükség. Fotó: Karnok Csaba

Nagy István agrárminiszter volt a vendége kedden délután a Homokhátsági Méhész Egyesület és a Méh-Több Tudás civil szervezet rendezvényének Sándorfalván. Az Adventisták közösségi házában a szentesi, makói és kisteleki egyesület képviselői is jelen voltak, a homokhátságiakkal együtt meg is töltötték a rendezvénytermet. A szakmai találkozón részt vett Bross Péter, az Országos Magyar Méhészeti Egyesület elnöke, valamint Farkas Sándor miniszterhelyettes, országgyűlési képviselő, illetve Gajdosné Pataki Zsuzsanna, Sándorfalva és Barna Károly, Szatymaz polgármestere is.

A rendezvény kezdete előtt Polgár Attila, a Homokhátsági Méhész Egyesület elnöke lapunknak elmondta, jelenleg a mézeladás jelenti a legnagyobb problémát a méhészeknek.

– A tavalyi aszály után az idei év egyelőre jónak tűnik, miközben azonban az üzemanyag és a munkabér 3 év alatt a 2 és félszeresére emelkedett, a méz leadási ára csökken. Míg az akác kilója 2021-ben 2400 forint volt, most 1600-at adnak érte, köszönhetően az Ukrajnából a háború miatt féláron a piacra zúdított olcsó méznek

– magyarázta a problémát.

Az agrárminiszter a rendezvény elején örömét fejezte ki, hogy a szakma legkisebb és legnagyobb emberei is jelen vannak. Nagy István maga is méhész, így az ágazatról nemcsak lelkesen, de teljes rálátással is tudott beszélni. Kiemelte: ha a méhészek nem végeznék a dolgukat, nem lenne termés, ami a világ összeomlásához vezetne.

– Beporzás nélkül nincs fenntartható jövő. Miért ne lehetne ezt kihasználni?

- tette fel a kérdést. Majd rávilágított: Amerikában a vadbeporzók számának drasztikus csökkenése miatt 30-50 százalékban már bérbeporzást vesznek igénybe a mezőgazdaságban, vagyis pénzt adnak a méhészeknek azért, hogy szállítsák földjükre a méheket.

– Eközben Magyarországon be kellett tiltanom, hogy a földgazdák szedjenek pénzt a méhészektől, hogy oda helyezhessék ki a kaptárokat

– vázolta a faramuci hazai helyzetet.

Méhészekkel konzultált az agrárminiszter Sándorfalván - fotók: Karnok Csaba

Az agrárminiszter szerint nem arról kell beszélni, hogy a méz ára legyen magasabb, hiszen már most is 4700-5200 forintba kerül egy kiló akácméz, mire a boltok polcaira eljut.

– Ez már az az összeg, amiért nem biztos, hogy megveszik a családok, hiszen még a Nutella is olcsóbb

– idézett fel egy boltban hallott beszélgetést Nagy István.

– Ráadásul a technológia már arra is készen áll, hogy mézpótlókat tudjanak előállítani. Szemléletváltásra van tehát szükség. A csupán méztermelésre alapozott méhészet nem lesz rentábilis. Azt a pénzt, amit a mézen elveszítünk, máshol kell megkeresni

– javasolta az agrárminiszter. Példaként egyrészt a kaptárakban lévő egyéb anyagok értékesítését említette, illetve a méhcsaládok exportálását. Szerinte ugyanis 5 éven belül komoly beporzóhiánnyal kell majd a világnak szembenéznie. Mindehhez azonban hozzátette: szerencsére a méz nem romlandó, így a tavalyi jó termést el lehet tenni arra az időre, amikor az ukrán méz elfogy a raktárakból és ismét helyreáll a piac rendje.

A méhészek az agrárminiszter beszéde után kérdéseket tehettek fel. Elsőként az ársapka kérdése merült fel, mely ebben az ágazatban a cukor miatt lehet kardinális probléma. Azt ugyanis sok esetben nem lehet kapni a mesterségesen alacsonyan tartott ár miatt. Nagy István ezzel kapcsolatosan megjegyezte, mivel annak árát a méhészek visszaigényelhetik, ők lényegében bármilyen áron megvehetik, nem szükséges az olcsó cukrot vadászniuk.

– Ugyanakkor remélem, hogy az ársapkáknak április 30-al vége lesz. Ezek kivezetését ugyanis a kormány az élelmiszerárak és az infláció csökkenéséhez kötötte, ezek pedig már adottak

– fogalmazott.

Felmerült annak kérdése is, hogyan lehetne hosszas bizonyítási eljárás nélkül kártalanítani a méhészeket, ha önhibájukon kívül pusztul el állományuk vagy annak egy része. Az agrárminiszter jelezte: január elsejétől éppen ezért tették kötelezővé a mezőgazdaságban a permetezési napló vezetését.

– A cél, hogy a gazdákat felelősségteljesebb magatartásra kényszerítsük: akkor és azzal permetezzenek, amivel nem okoznak kárt a méhészeknek. Ha ez mégis megtörténik, akkor viszont az azonnal bizonyítható

– magyarázta. Szintén a magyar méz védelmében szerették volna elérni, hogy a keverék mézeken legyen feltüntetve, összetevői honnan származnak.

– Mivel a február 5-i határidőig ezzel kapcsolatosan nem született nemzetközi döntés, az agrárminiszter saját hatáskörben hoz döntést arról, hogy Magyarországon ezentúl ez az adat is fel lesz tüntetve az üvegek címkéin

– jelentette be.

Nagy István elárulta: egy fontos kérdésben még nem ért el sikert.

– A napraforgó vetőmagok 60 százaléka mostanra önbeporzó fajta, miközben ez a növény a legnagyobb őszi méhlegelő. Ha viszont nincs benne nektár, hiszen nincs rá szüksége, a méhek éheznek. Azt gondolom, az ökoszisztéma védelmében ki kellene mondani, hogy csak olyan napraforgót lehet termelni, ami megfelelő nektárhozammal is bír. Azt pedig, hogy melyek ezek, az ország 20 ezer méhésze tapasztalati úton egyszerűen fel tudná mérni

– adta meg a megoldási lehetőséget az agrárminiszter.