Szél István: Nem a jégkár-mérséklő rendszer felelős a tavalyi aszályért

A Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK) által működtetett jégkármérséklő rendszerénél (JÉGER) idén április közepén kezdődött a szezon. A legfrissebb adatok szerint idén április 24. és május 7-e között már kilencszer kellett Csongrád-Csanád vármegyében működésbe hozni a talajgenerátorokat.

A „jégügyelet” áprilistól október végéig működik

– A rendszert 2018 májusában adtuk át, úgyhogy már a hatodik szezont kezdtük április közepén. Az országot 10 négyzetkilométerenként fedik le a talajgenerátorok, összesen 986 darab, amiből 219 automata, 767 pedig manuális – tudtuk meg Szél Istvántól, a Nemzeti Agrárgazdálkodási Kamara Csongrád-Csanád vármegyei elnökétől.

Mint az közismert, a talajgenerátorok ezüst-jodid tartalmú hatóanyagot égetnek el, ami feláramlik a felhőkbe, és kisebb méretűre csökkenti a jégszemeket.

– Az automata generátorokat számítógép vezérli. A manuális talajgenerátorokat pedig kezelők működtetik, akik többnyire maguk is a mezőgazdaságban érdekeltek. Ők telefonos alkalmazás és telefonhívás révén értesülnek az Országos Meteorológiai Szolgálattól, hogy mikor kell üzembe hozniuk a rendszert, vagyis az ezüst-jodid nem a nap 24 órájában párolog – hívta fel a figyelmet Szél István. A „jégügyelet” áprilistól október végéig működik.

Csongrád-Csanád vármegyébe összesen 44 talajgenerátort telepítettek 2018-ban, ebből 3 a csongrádi-, 6 a hódmezővásárhelyi-, 3 a kisteleki-, 8 a makói-, 7 a mórahalmi-, 9 a szegedi- és 8 a szentesi járásban található. 2022-ben átlagosan 42-szer kellett bekapcsolni a talajgenerátorokat, éves szinten a vármegyében összesen 9612 órát működtek, a generátorok átlagos bekapcsolási óraszáma 216 volt.

50 milliárd termelési értéket óvtak meg

– Sajnos a határ túloldaláról érkező zivatarcellákban nem tudjuk befolyásolni a jégszemek méretét, mivel a környező országokban nincs ilyen rendszer, így az ország határvidékein rendszeresen előfordul jóval nagyobb szemcséjű jég, mint Magyarország más, a határtól távolabb eső területein. Szeretnénk, ha a rendszert továbbfejleszthetnénk a határon túli régiókban is, akkor még jobb eredményeink lennének – említette meg Szél István, aki beszélt arról is, hogy az elmúlt évben a gazdálkodók 28400 hektárra jelentettek be országosan jégkárt. 2017-ben, amikor ez a rendszer még nem működött, akkor majdnem két és félszer akkora, 72000 hektár termőterület szenvedett jégkárt. Úgy számítják, hogy minden, a rendszerre fordított forint 33 forint termelési értéket óv meg, ami nagyjából 50 milliárd forintot tesz ki.

Fenyegetést kapott több generátorkezelő is

Szél István, lapunk kérdésére, reagált arra is, hogy tavaly voltak, akik a jégkár-mérséklő rendszert okolták a súlyos aszályhelyzetért.

– Egy amatőr meteorológus indította el ezt az összeesküvés-elméletet, nem a mi vármegyénkben. Nagyon sok kárt okozott azzal, hogy felhergelte a gazdákat. Sajnos Csongrád-Csanád vármegyében több generátor kezelőjét is megfenyegették, követelték a rendszer leállítását, holott azzal hatalmas gazdasági károk keletkeztek volna egy jégeső során. Talán ezen a helyzeten már túljutottunk és meg tudtuk győzni a kételkedők nagy részét, hogy nem a talajgenerátorok felelősek az aszályért – mondta Szél István.