Bevált a recept, demográfiai fordulatot értek el a falvakban

– A 2019-ben útjára indított Magyar Falu programnak jól látható eredményei vannak vármegyénkben is. Hogyan értékelné az elmúlt 4 évet?

– Sikerült elérni a kitűzött célunkat, demográfiai fordulat történt az 5 ezer lélekszám alatti falvakban. Megközelítőleg 2900 települést vontunk be a programba, ebből pedig 2500 olyan falu volt, amely évtizedekre visszamenően lényegesen nagyobb arányban veszített a lakosságszámából, mint az országos átlag. A 4 év alatt 2500-ból 1300 község esetében sikerült elérni, hogy nemcsak megállt, hanem folyamatosan emelkedik a népességszám. Nagyobb részben azért, mert azok a fiatalok, akik oda születtek, szívesen döntenek a maradás mellett, mert látják, hogy fejlődik, élhetőbb a település. Emellett akik korábban elköltöztek, előszeretettel jönnek vissza, valamint azoknak a fiataloknak, akik városban nőttek fel, szimpatikussá vált a vidék, így kistelepülésekre költöznek.

– Szerda óta ismét út-, járda- és hídfelújításra pályázhatnak a falvak. Mi várható még?

– Folytatjuk a közlekedési fejlesztéseket, mely leginkább a mellékúthálózatot érinti, tehát a kisebb településeket összekötő utakat. Eddig mintegy 4 ezer kilométernyi mellékutat sikerült felújítani, és a cél az, hogy ez a szám évente ezer kilométerrel növekedjen. Szintén folytatjuk a közszolgáltatások fejlesztését, tehát az orvosi rendelők felújítását, az egészségügyi eszközök beszerzését, a szolgálati lakások építését, az utcák és járdák fejlesztését, a falubuszok beszerzését, a kommunális eszközök vásárlását, valamint a bölcsődék, óvodák és iskolák építését, fejlesztését és bővítését is. Mindemellett pedig a falusi csok igényelhetőségét is meghosszabbítottuk. Tehát a recept megvan, kedvelik azt a kistelepülések, ezért mindenképp folytatnunk kell. 

– Tiszaszigeten olyan boltokba látogatott el, melyek a programban kaptak segítséget. Vármegyénkben összesen hányan nyertek forrást?

– A kisboltok számára kétkörös lehetőség volt. 2021-ben felújításra, elsősorban energetikai fejlesztésre pályázhattak azért, hogy a fenntarthatóságuk hosszútávú legyen, valamint csökkenjen a multikkal szembeni hátrányuk. Országszerte 1500 falusi kisboltot sikerült megújítani, Csongrád-Csanádban 28 kisbolt nyert támogatást, összesen mintegy 1 milliárd forint értékben. Külön jó hír, hogy az országban 100 olyan boltot sikerült újra kinyitni, amely akár több éve, évtizede bezárt. A második körben egyszeri működési támogatást igényelhettek idén a boltok, egyenként maximum 3 millió forintot. Ebben a vármegyében 52 kisbolt részesült körülbelül 150 millió forint összértékben.

– A héten megszavazott kúttörvény hogyan járul hozzá a falvakkal kapcsolatos célkitűzéseikhez?

– Nagyon fontos, hogy védjük a vízbázisainkat. A falvakban élők helyesen és joggal lobbiztak azért, hogy ne kényszerítsük őket a felesleges, hosszú, néha drága bürokratikus eljárások elvégzésére azért, hogy a korábban szerzett jogukkal élni tudjanak. Ezért született az a kitétel, hogy azokra az 50 méteres kutakra, melyeket még korábban, engedély nélkül fúrtak, nem vonatkozik a bürokratikus kötelezettség.