Csongrád-Csanádban volt a legrosszabb a búza termésátlaga

Tavaly nagyobb területen, már 98,5 ezer hektáron termesztettek Csongrád-Csanádban kalászos növényeket, hozamuk 46 százalékkal haladta meg az egy évvel korábbit, amikor rendkívüli aszály sújtotta az egész országot. A gazdák által várt rekordterméstől azonban messze voltunk, búzából például vármegyénk produkálta a legrosszabb termésátlagot hazánkban.

Varga Anna

Vármegyénkben a legnagyobb termésátlagot az őszi árpa produkálta, 5,5 tonnát hektáronként, ám ez sem kiemelkedő mennyiség országos viszonylatban. Illusztráció: Török János

Kalászos növények termesztésével tavaly csaknem 1,6 millió hektáron foglalkoztak hazánkban, ami a szántóterületek 38 százalékát teszi ki – derül ki a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) Fókuszban a vármegyék című kiadványából, amely a 19 vármegyét veszi górcső alá. Ezúttal a 2023-as esztendő I–III. negyedévi adatait néztük át, amelyből kiderül, hogy országosan a nyári betakarítású gabonák kiterjedése 13 százalékkal nőtt, 8,7 millió tonnás összes termése pedig 39 százalékkal felülmúlta az előző évit, amikor is rendkívüli aszály sújtotta hazánkat, ezzel együtt térségünket is.

Nem volt kiemelkedő év

A kalászosok hozamának 69 százalékát adó búzából a 2022. évinél 7,6 százalékkal nagyobb szántóterületről 36 százalékkal több termést arattak

– írta a KSH az országos adatokról. Kiemelkedő évről azonban messze nem beszélhetünk, ugyanis a búza termésátlaga csak négy vármegyében haladta meg a hektáronkénti 6 tonnát. Csongrád-Csanádban nem érte el a 4,8 tonnát hektáronként a betakarított mennyiség, ami így is valamivel több mint harmadával felülmúlta a 2022. évit. Akkor mindössze 3,5 tonnát tett ki a termésátlag, 2021-ben 5,9 tonna termett, 2020-ban pedig 4,6 tonna hektáronként.

Utolsó helyre kerültünk

A KSH adatai szerint tavaly vármegyénkben a szántók négytizedén, 98,5 ezer hektáron termesztettek kalászos növényeket. Szántőföldi kiterjedésük 13 százalékos bővülést mutat az egy évvel korábbihoz képest, a növények együttes hozama pedig 475,6 ezer tonnavolt, ami 46 százalékkal több, mint a megelőző aszályos évben. A hektáronkénti hozamok ezzel azonban csak a vármegyei rangsor középső vagy utolsó harmadában találhatók, az árpa és a zab termésátlaga viszont felülmúlta az országosakat. A búzatermés tekintetében konkrétan az utolsók vagyunk a 19 vármegye közül, az országos 5,6 tonnás termésátlagtól elmaradva jócskán elmaradva a 4,8 tonnával.

Nőtt a rozs termőterülete

Árpát 23 százalékkal nagyobb területről takarítottak be, mint egy évvel korábban, a termésmennyisége pedig nagyjából felével bővült, hektáronként 5,5 tonnát hozott. A KSH adatai szerint ez mintegy negyedével több termést jelent az egy évvel korábbihoz képest. A tritikálé is egyre népszerűbb növény vármegyénkben, termőterülete 36 százalékkal múlta felül a 2022-es adatokat, a termésátlag pedig csaknem 6 százalékos növekedést mutatott.

2023-ban a megelőző évinél jóval (84, illetve 52 százalékkal) nagyobb területen takarítottak be rozst és zabot a vármegyében, termésük azonban még a kiterjedésüknél is nagyobb mértékben, több mint kétszeresére növekedett – olvasható a kiadványban, amely a tavalyi évre egyelőre becsült adatokat tartalmaz. Zab tekintetében a vármegyei lista harmadik helyén vagyunk, csak Szabolcs-Szatmár-Beregben és Bács-Kiskunban arattak többet ebből a növényből, mint nálunk.