2020.05.24. 14:52
Szélmalomharc az idővel
Ha a szélmalmok beszélni tudnának, sok mindenről mesélnének az utókornak. Beszélnének a molnárok verejtékes munkájáról, de tragédiákról és szerelmekről is. Például arról, hogy Szegváron a malomács fia fordult egyet a levegőben a vitorlán, majd még egyet egy vásárhelyi malomén is, ahonnan a mélybe zuhant. De arról is, hogy a székkutasi szélmalomban hogyan ropta a táncot Liselotte Pulver Piroska szerepében.
A Papi-féle vásárhelyi malmot Csánki Bálint építtette 1865-ben.
Fotó: Kovács Erika
Csongrád megyében most négy szélmalmot kerestünk fel Hódmezővásárhely-Erzsébeten, Fábiánsebestyénen, Székkutason és Szegváron. A székkutasi kivételével a szélmalmok járványmentes időszakban látogathatók. De akár most is érdemes például családi kerékpártúrát szervezni a legközelebbi malomig, hogy kívülről megcsodáljuk.
Fotók: Kovács Erika
A Papi-féle szélmalom négyvitorlás
Hódmezővásárhelyen a szélmalmok a 18–19. század fordulóján jelentek meg a város peremén és a tanyavilágban egyaránt – olvasható a Tornyai János Múzeum honlapján. A városnak mára egy szélmalma maradt, Hódmezővásárhely és Békéssámson között, az Erzsébeti út menti, úgynevezett Papi-féle szélmalom, amit 1856-ban Csánki Bálint építtetett. A szélmalom 35 évvel később, 1891-ben került a Papi család tulajdonába. Az Országos Műemléki Felügyelőség 1962-ben nyilvánította népi műemlékké.
A négyvitorlás szélmalom csonkakúp alakú. Az alsó átmérője 9,7 méter, fölső része pedig 5,6 méter. A malom 8,8 méter magas. Az építménybe két kétszárnyú ajtón lehet belépni, a délkeleti és az északkeleti oldalon. A malom négyemeletes, amelyeknek elnevezései föntről lefelé a következők: nagykerékpad, sebeskerékpad, kőpad, lisztespad. Az Erzsébeti úti szélmalom utolsó molnára Papi Imre volt, aki az 1950-es évekig élt meg a szélmalomból.
A szépen rendben tartott környezetű Papi-féle szélmalom és molnárház a Tornyai János Múzeumhoz tartozik. Járványmentes időszakban, előzetes bejelentkezéssel látogatható, most zárva tart.
A Cserna-féle szélmalom családi események helyszíne
Fábiánsebestyén határában korábban még két szélmalom is működött. Mára csak az egyik maradt meg. Az úgynevezett Cserna-féle, vagy Horváth János-féle szélmalom, hála a felújításoknak, jó állapotban van – olvastuk a település hivatalos honlapján.
A malom a 20. század végére már erősen megrongálódott, csak a tetőzet nélküli téglafal állt a pusztában. A hozzá tartozó épületek már korábban megsemmisültek. A szélmalmot 2001-ben teljesen felújították. Új tetőszerkezetet, vitorlákat és belső szerkezetet kapott, a régi fényében tündökölt. Csakhogy a lapátok nem sokáig bírták. Jószerével az első viharban teljesen tönkrementek. Ezért a felújítás után három évvel leszerelték azokat. Úgy tudjuk, a lapátokat az önkormányzat megőrizte. A 2010-es évek elején a Cserna-féle szélmalom egyik oldala bedőlt, amit az örökségvédelmi hivatal kijavíttatott.
A szélmalom kedvelt kirándulási célpont, ahol mosdó és szalonnasütő hely is van. Számos családi rendezvényt tartanak ott. Az is hagyomány, hogy a falunapokon futást szerveznek a malomig.
Liselotte Pulver is itt ropta
A környék szélmalmai közül a székkutasi sorsa a legsanyarúbb. Nagyon ráférne a felújítás. A falából gyomnövény nő. Az ablakok egy része nyitva, némelyik betört. Ami ennél is szomorúbb, hogy málladozik a téglafal. A beszakadt tető miatt az ipari emlék hosszú éveken át beázott. Az önkormányzat kötelezte a tulajdonost a tető kijavítására, ami megtörtént.
A hajdan szebb napokat látott szélmalom volt az egyik helyszíne Hugo Hartung 1954-ben megjelent Gyakran gondolok Piroskára című regényéből 1955-ben készült német romantikus vígjátéknak. A kultuszfilm Székkutast ismertté tette. A település, és természetesen a szélmalom is, a német turisták kedvelt úti célja volt a 80-as években.
A Gyakran gondolok Piroskára című filmet, amiben Liselotte Pulver játszotta a főszerepet, egy francia férfi is megnézte. A film annyira felkeltette az érdeklődését, hogy a nyolcvanas évek végén eljött Székkutasra, és meg is vette a malmot. A férfi halála után magyar tulajdonosa lett a téglaépületnek, aminek egyik gerendájára fekete festékkel írták fel a vélhető építés évét, 1885-öt. Úgy tudni, a malomban 1924-ben őröltek utoljára búzát. Az önkormányzat régóta szeretné megvenni a szélmalmot, de csak tehermentesen. Az épületet ugyanis, úgy tudni, jelzálog terheli.
A malomács fia fordult egyet a levegőben a vitorlán
Szárazmalmokban és vízimalmokban is őrölték hajdan a szegváriak gabonáját, de szélmalom csak egy épült a településen 1865 körül, ami még ma is áll. A Pusztai-féle szélmalom történetét Jenei Krisztina dolgozta fel, aki korábban a szélmalom gondnoka volt.
– Az építés pontos dátuma nem ismert, csak azt tudjuk, hogy 1865-ben rendkívül gazdag termés ígérkezett, ezért úgy döntöttek a falu elöljárói, hogy építtetnek egy szélmalmot – írta A szegvári szélmalom című helytörténeti munkájában.
A malom utolsó tulajdonosa Pusztai Pál volt, aki 1937. október 18-án vette meg Béládi Józseftől 3000 pengőért. A Pusztai család a következő évben kezdte a működő malom egyes részeinek felújítását.
– A szélmalom beindításakor az öreg malomács Pista nevű fia az egyik vitorlába belekapaszkodva fordult egyet a levegőben. Később ez okozta a vesztét is, mert egy vásárhelyi szélmalom vitorlájáról lezuhant és meghalt. A felújítás után néhány évvel egy nagy szélvihar letört két vitorlát. Ettől fogva a maradék kettővel üzemelt tovább, kényelmesen meghajtva a malomköveket. A tulajdonos és a molnár egy személyben ifjabb Pusztai Pál volt, sajnos nem sokáig, mert 1942-ben behívót kapott a frontra, az öccsével, Pusztai Ferenccel együtt. A szélmalom 1948-ban befejezte működését, majd 1964-ben a Magyar Állam megvásárolta – írta Jenei Krisztina.
A szélmalom 1968-ban ipari műemlékké vált, 1979-től tizenöt éven át tartott a felújítása. A rá következő év májusa óta látogatható.
