Jó lett az idei bor, csak kevés

Fontos szerepet tölt be Szent Márton napja a gazdálkodók életében: hajdanában ez a nap jelentette a paraszti év végét, az éves gazdasági munkák lezárását és a téli pihenő kezdetét, emellett pedig úgy tartják, a bornak is Márton a bírája, a hagyomány szerint ezen a na­­pon szokás megkóstolni az újbort. – Nagyon szépek az újborok, még kicsit savasak, attól függően, hogy melyiket nézzük. Amelyiket korai szürettel lehetett szüretelni, augusztus végén, szeptember legelején, azokból már egész jó borok vannak, lehet őket kóstolgatni – számolt be Pusztai Csaba, a Csongrádi Hegyközség elnöke.

Jó minőségű, de kevés

Az idei évre visszatekintve a hegyközség elnöke elmondta, felemásra sikerült ez az esztendő: a termés minősége na­­­gyon jó, de a mennyisége na­gyon kevés. – Nem volt télen fagy, a fakadás normál időben történt, de mikor kifakadtak a rügyek, akkor már lehetett látni, hogy sokkal kevesebb fürtöt hoztak ki, ez valószínűleg a tavalyi év eredménye. A sok eső jót tett a szőlőnek, de sokkal kevesebb volt a fürt, és az augusztusi aszály miatt azok sem nőttek meg, ezáltal pedig, hogy kisebbek voltak a bogyók, így kisebb lett a mennyiség, az átlag ötven-hetven százaléka jött össze. Emellett el kell mondani, hogy nagyon szép az évjárat, magas mustfokkal szüreteltünk – összegzett Pusztai Csaba.

Idén a járványhelyzet miatt nem volt lehetőség a jól sikerült új évjárat borait hivatalosan, a korábbi években megszokott borünnepeken bemutatni, ez sem érinti jól a termelőket és borászokat.

Nem az első nehéz év

A szőlőtermesztők nem először jártak rosszul: tavalyelőtt a tőkén maradt a szőlő, tavaly pedig a zöldszüret miatt voltak alacsonyak a felvásárlási árak. – Idén sem jártak jól a szőlőtermelők, nem kaptak annyi pénzt, mint a belefektetett munkájuk. Tavalyelőtt nem vették meg a szőlőt, rajta maradt a tőkéken, tavaly meg a zöldszüret után fél áron, kilónként negyven-ötven-hatvan forinttal fizették ki a gazdákat. Most ugyan visszatért egy nyolcvan-kilencven forint körüli ár, de termésmennyiség meg nem volt, innentől kezdve megint mínusszal vagy éppen nullásan zártak a szőlőtermelők – beszélt a gazdák helyzetéről Pusztai Csaba.

Sokan abbahagyják

Ez azt is hozhatja magával, hogy újabb szőlőtermelők hagyják abba a gazdálkodást. – A nehéz évek után elmegy a kedvük a szőlőtermeléstől, aztán még jobban vágják ki a szőlőket. A termésre szükség van, de az emberek kezdik otthagyni a szőlőt, a gyümölcsöst – jegyezte meg a hegyközség elnöke, aki hozzátette, a borásztársadalomban így is létrejött egy szakadék, kevés a fiatal.

– Harminc évvel ezelőtt még harminc-negyven kis pincészet volt, manapság tíz-tizenegy van, ez ahhoz képest nagyon kevés. Életkorilag is szétszakadtak: van az idős, nyugdíjas korosztály meg vannak a harmincas fiatalok, de a kettő között nincs senki. Az idősebb még csi­­nálgatja, mert nyugdíj mellett lát még benne rációt, a fiatalabb meg még reménykedik. Az hal meg utoljára – igaz, mostanában elég sűrűn – összegzett Pusztai Csaba.