Az aszimmetrikus ópusztaszeri Magyarok Nagyasszonya templom titkai – galéria

Ópusztaszer– Ez uradalmi birtok volt, az őrgrófok éltek itt, és cselédek szolgálták ki őket. Pallavicini Sándor őrgróf 1922-ben felajánlotta az új templom építéséhez szükséges téglát, homokot, meszet, téglából 300 ezer darabot rendelt, és az épületfa kitermelése is megkezdődött az erdeiben. A beruházáshoz jelentős forrást biztosított az akkori Vallás- és Közoktatásügyi Minisztérium – mondta Antal Imre plébános, aki kalauzunk volt, hogy jobban, alaposabban megismerjük az épület történetét.

Érdekesség, hogy az építkezéshez 1500 férfi, 100 női vagy fiú és 700 igás napszámra volt szükség, amit a községi képviselő-testület szavazott meg.

Tervek

Az első terveket azért nem fogadta el a plébános és a váci püspök – akkor még oda tartozott Pusztaszernek ez a része, Sövényháza –, mert túl kicsi és díszes épületet ábrázoltak, oda pedig egy nagy befogadóképességű (600 fő), a tanyavilágba illő, egyszerű templom kellett. Utóbbira a mai napig nem lehet panasz, mert ha a kereszt nem lenne a tornyon, joggal vélhetnénk reformátusnak, és belül is sallangmentes, szokatlanul dísztelen.

A végleges terveket elkészítő Heintz Bélának a következő változtatásokat kellett még végrehajtania: a keresztelőkút látható helyen legyen, a szószék feljárója ne a sekrestyéből nyíljon és a torony csúcsban végződjék. Az építkezést Katona Joachim építészmérnök budapesti építési vállalkozó, a szobrászmunkákat Homonnay Jenő iparművész vezette.

Aszimmetria

– Különlegessége a templomnak az aszimmetria – magyarázta Imre atya, miután rákérdeztem, miért csak az egyik, a jobb oldalon vannak padok, míg a másik teljesen üres. – Ez az elrendezés kívülről is látható: a torony sem kö­­zépen van, mint általában – hasonló külső jegy figyelhető meg a vásárhelyi Szent István térinél –, hanem a bal oldalán magasodik, és azért csak egy sor pad van, mert a cselédség nem foglalhatott helyet a szentmise alatt, a szabadon hagyott részen álltak, de ha akartak, a kőre leülhettek – mesélte a plé- bános.

Hozzátette: egy gótikus stílusú pad is található közvetlenül a bejárat mellett, mely adományként került az Isten házába. Hétköznapokon azon ülve vett részt az őrgrófi család a szertartásokon, míg ünnepekkor a főoltárnál, a szentélynél lévő emeleti, neobarokk ablakkal a teremre nyíló oratóriumban. Ez a Pallavicinieknek és vendégeiknek fenntartott hely volt, ugyanis az ópusztaszeri úgynevezett kegyúri templom volt.

Szobrok, festmények, harangok

Az ópusztaszeri Isten házát több szobor díszíti. Csak szemezgetve. Az első oldalkápolnában Magyarok Nagyasszonya szobor áll fagyöngyös rózsafüzérrel, az oldalfülke bal oldalán Szent Anna, jobb oldalán a Szent Család szobra látható, míg a középső oldalkápolnában van a Szentsír oltár Szent Teréz szobrával. A hátsó, a bejárathoz közeli oldalkápolnában van a gyóntatószék, balján Szent Ferenc, jobbján Szent József a gyermek Jézussal szoborral.

A neobarokk stílusú műkőből készült főoltár festményéből tulajdonképpen kettő létezik, kis eltéréssel. Szoldatits Ferenc eredeti, a veszprémi érseki kápolnában lévő képének középpontjában a veszprémi vár áll, az itteninek – amit Bokor Károly készített ajándékba 1927-ben, reprodukálva az igazit – pedig az emlékparkban található Árpád-emlékmű. A Szoldatits Magna Domina című alkotásán ábrázolt két Árpád-házi szent, Imre és Margit, erősen kötődik Veszprémhez, a kép felső részén pedig Szűz Mária a Magyarok Nagyasszonyaként szerepel – neki van szentelve a templom, amit Magyar Betlehemnek is neveznek –, mindkét művön. Újabb érdekesség, hogy a keresztúti, a stáció-képek Eszterházy gróf adományaiként kerültek a falakra. A templomtoronyban 3 harang függ, a Nagyboldogasszony (300 kg), a Jézus Szíve (175 kg) és a legkisebb Boldogságos Szűz nevű – sorolta Antal Imre plébános.

Adakozás, személyes kötődés

Meg kell említeni, hogy a belső felszerelések beszerzésére indított, egyébként nagy sikerű országos gyűjtésből befolyt pénzből – 57 millió 188 ezer 575 korona, átszámítva, átváltva 4575 pengő gyűlt össze, és anyagi hozzájárulás a grófnő felhívására a nemességtől is bőven érkezett – készült a gyóntatószék és a padsor. Utóbbiak asztalos munkáit a hódmezővásárhelyi Herczeg-testvérek végezték a Heintz Bélától díjmentesen kapott tervrajzok alapján, a 14 pad 2898 pengőbe került s 1,5 hónap alatt készült el. Ezeket Toldy Antal uradalmi főgépész megvizsgálta és kifogástalan minőségűnek értékelte. Azóta is szolgálnak.

– A templomhoz személyes emlék is köt: 2010-ben itt kezdtem meg szolgálatomat a járásban. Ma is nagyon szívesen jövök ide szentmisét tartani – árulta el Imre atya.

Kereszt

A keresztet 1925. június 29-én húzták fel a toronyra tábori mise keretében, az ünnepen 12 gyereket megkereszteltek. A kovácsoltvas alkotás kivételes szépségű és kialakítású: az alfa és az omega közrefogják a magyar Szent Koronát és a címerpajzsot. A görög betűk utalnak Jézusra, mikor azt mondta magáról: Én vagyok az alfa és az omega, az első és az utolsó, a kezdet és a vég. Alatta az építés dátuma AD (anno domini) MCM 24-25 (1924-25).

História

1802-ben az Ópusztaszertől pár kilométerre fekvő Dóc temploma veszélyessé vált, ezért a terület birtokosa, Pallavicini gróf másutt új építését rendelte el. A megvalósításig sok idő telt el: 1924-ben startolt a munka, 600 ember befogadására készült. A pályázatra 36 pályamű érkezett, végül a kor ismert építészét, Heintz Bélát kérte fel a váci püspök és a helyi plébános az új terv elkészítésére, a munka 1924 szeptemberében kezdődött. A neoromán stílus kiemelkedő alkotását 1925. október 25-én szentelték fel a Magyarok Nagyasszonya tiszteletére és a Magyar Betlehem nevet kapta. A jelenben: Makra József polgármester kezdeményezésére és támogatásával mosdót alakítottak ki az épületben.