Bíró Annamáriának a Sárköz fővárosában emlékszobája is van – Fotók

A napokban négy nagy doboz és egy utazótáska érkezett a makói József Attila Múzeumba telis-tele kerámiákkal, személyes tárgyakkal. A feladó Olti Ildikó volt, aki Németországban él, s úgy határozott, hogy testvérének, Bíró Annamáriának a hagyatékát szülővárosuk múzeumának ajándékozza. Bíró Annamária neve még ismert lehet a makóiak körében, sok rokona, ismerőse él a városban.

Lapunk legutóbb akkor írt róla, amikor 2018 augusztusában emlékszoba nyílt a tiszteletére Decsen, ahol hosszú időn át élt és alkotott, és ahol híressé lett egyedi kerámiáival. Az emlékszobát az ottani tájházban rendezték be, és Szikszai Zsuzsanna, a makói múzeum igazgatója már akkor, az avatóünnepség vendégeként azt mondta, hogy reményei szerint valamilyen formában látható lesz majd Makón is legalább a hagyaték egy része.

Az indulás

Bíró Annamária 1951. július 24-én született Makón, itt végezte általános iskolai tanulmányait a Bartók Béla Általános Iskolában. Ebben az időszakban szeretett bele a raj­­zolásba – mesélte lapunknak a múzeum igazgatója. Az akkor Hézső Ferenc vezette alkotókörnek is tagja volt. Majd Szegedre került, a Tömörkény István Gimnázium kerámia szakán folytatta tanulmányait.

Mesterei Kopasz Márta grafikus, Palotás Géza fazekas, Magos Gyula festőművész volt.

1969-ben a család Szekszárdra költözött, itt került közel a sárközi fazekassághoz Steig István le­gendás fazekasmester műhelyében. Ezután Decsre, a Háziipari Szövetkezet bemintázó műhelyébe került gyakornoknak.

A Sárköz varázsában

A Sárköz kultúrája életre szóló hatást gyakorolt rá, Ács Bözsi néni, Bali Vica néni, Bonyai Bözsi néni megtanította a sárközi főkötő- és bíborvégminta hímzésére. Tehetségét bizonyítja, hogy 1970-ben sárközi kollekciójával elnyerte az Ifjú Népművész címet is.

Később a Tolna Megyei Építőanyagipari Vállalat csatári kerámiaüzemében helyezkedett el. Ebben az időben ez a vállalat volt a sárközi kerámia fellegvára. Itt 17 évet dolgozott, vé­­gigjárva a ranglétrát, a díszítéstől kezdve a művészeti vezetői posztig. 1970-ben létrehozta saját kis műhelyét, ahol nagy örömmel fazekaskodott. Később megismerkedett a barcasági kerámiával, amely védjegyévé vált. Számos országos és nemzetközi versenyen szerepelt, és több díjat is megnyert alkotásaival. 20 éve, 1998. augusztus 19-én kapta meg a Népművészet Mestere címet, s 12 napra rá, szeptember 1-jén gyógyíthatatlan betegség ragadta el.

A makóiak büszkesége

Életmű-kiállítása Rühl Gizella ma­­gángyűjteményében, Szekszárdon, illetve Decsen, a Tájházban, a róla elnevezett emlékszobában tekinthető meg. Az emlékszoba létrejöttében nagy szerepet vállalt a család, Olti Ildikó, Decs nagyközség önkormányzata és Rühl Gizella.

– Büszkeséggel tölthet el bennünket, hogy egy elszármazott makai munkásságát a Tolna megyei Értéktárban jegyzik és őrzik

– mondta Szikszai Zsuzsanna.

A családtagokban már ak­­kor felvetődött, hogy a hagyatékot a szülővárosnak ajándékozzák, amikor 2018-ban az emlékszoba megnyílt. Erre most került sor. A múzeumigazgató hangsúlyozta: a nagylelkű felajánlásért, a száznál több sárközi és más tájegység mintáival díszített kerámiáért és a számtalan személyes tárgyért, emlékért köszönet illeti Olti Ildikót, a művész testvérét.

Kiállítást szerveznek

A hagyatékot tartalmazó csomagok egy részét még kibontani sem volt idő, olyan frissen érkezett meg a postai úton küldött szállítmány – tapasztaltuk, amikor a minap a múzeumban jártunk. Az intézmény egyik munkatársa, Csengeriné Szabó Éva régész, múzeumpedagógus azonban a kedvünkért megmutatott néhányat a páratlanul értékes darabok közül. Ezek némelyike a művész alkotása, de került Makóra személyes tárgyaiból, holmijaiból is, amelyek alkalmassá teszik az anyagot arra, hogy egy kicsit őt magát is bemutassák majd. Az intézmény tervei szerint a hagyaték leltárba vétele után szeretnének egy nagyszabású emlékkiállítással tisztelegni Bíró Annamária fazekasmester előtt. Ezt még ez év őszén igyekeznek megszervezni.

Az emlékszoba titkai

Decs Makótól mintegy kétórányi autóútra, 174 kilométerre, Tolna megye déli részén helyezkedik el a Sárköz szívében. A Sárköz fővárosának is szokták nevezni. Az itteni tájházban berendezett emlékszoba látogatói külön prospektust is kaphatnak Bíró Annamária rövid, de tartalmas munkásságáról. Az összeállítás szerint ihletetten, egyénien készítette tárgyait. Munkájában szülei is segítették: az édesanyja a díszítésben, édesapja pedig az égetésben és az árusításban – többek között a Balatonnál és a Budai várban – volt segítségére. A kiadvány felsorolja hazai és külföldi díjait is. Az emlékszoba avatóünnepségén néhányan a rokonságból és a makói múzeumból képviselték a szülővárost.