Sokakat érintő betegségek ellen dolgoznak a Nemzeti Laboratóriumban

Tizennyolc Nemzeti Laboratórium kialakítása kezdődött meg hazánkban mintegy 14 milliárd forint felhasználásával az Innovációs és Technológiai Minisztérium kezdeményezésére, ebből az egyik labort a megyeszékhelyen, a Szegedi Biológiai Kutatóközpontban hozzák létre.

Nagy Ferenc, a Szegedi Biológiai Kutatóközpont főigazgatója lapunknak elmondta, bár jelenleg is folyamatban van a 400 négyzetméteres laboratórium kialakítása több mint 451 millió forintból, de a kutatások már 2020-ban elkezdődtek. A munkát a Szegedi Tudományegyetem és a Magyar Molekuláris Medicina Kiválósági Központ kutatócsoportjával közösen végzik.

Kiemelte, 5 év alatt 5 milliárd forintnyi segítséget kapnak az mRNS alapú technológiák meghonosításához, új antibiotikumok fejlesztéséhez, valamint a ritka betegségek kezelésére alkalmas terápiák kidolgozására.

Az mRNS technológia fejlesztéséért Erdélyi Miklós, a Genetikai Intézet igazgatója felel, aki hangsúlyozta, a módosított mRNS a koronavírus elleni hatékonyságát már bizonyította, nagyon erős immunizáció váltható ki vele a sejtekbe juttatva. Éppen ezért szeretnék továbbfejleszteni és más betegségek ellen is használni.

Hozzátette, elsőként az afrikai sertéspestis kísérleti oltóanyagát dolgozzák ki.

Az mRNS technológia számos más feladat elvégzésre is alkalmas, mint például gyógyhatású fehérjék termeltetése, vagy daganatellenes immunválasz kiváltása. A laboratórium távlati célja a technológia minél több célra történő felhasználásának elősegítése. Megjegyezte, a munkát Karikó Katalin tanítványa, a szintén Szegeden végzett Pardi Norbert segíti.

A második fő cél, hogy minőségileg jobb antibiotikumokat fejlesszenek ki. Ezt a programot Pál Csaba, a Biokémiai Intézet tudományos tanácsadója és Kintses Bálint, a Biokémiai Intézet tudományos főmunkatársa irányítja. A munkáról Pál Csaba beszélt lapunknak. Kiemelte, nagy veszélyforrást jelentenek a kórokozó baktériumok mivel a jelenlegi antibiotikumok gyakran hatástalanok velük szemben. Ennek oka főleg az, hogy kórokozók gyorsan ellenállókká válnak ezekkel a gyógyszerekkel szemben. Ezért a cél az, hogy minőségileg jobb, több ponton ható antibiotikumot fejlesszenek, amelyek nemcsak jobban irtják a kórokozókat, hanem az ellenálló képesség is lassan alakul ki velük szemben.

A másik nagy fejlesztés, amelyen Pál Csabáék dolgoznak az, hogy olyan vírusokkal támadják meg a kórokozókat, amelyek csakis a baktériumokra lesznek hatással. Hozzátette, olyan „víruskoktélt” hoznak létre, amely csak a kórokozót hatástalanítja, a hasznos bélbaktériumokra nincs hatással.

Mindemellett pedig a ritka betegségekre is szeretnének megoldást találni, hiszen eddig körülbelül 5 százalékukra dolgoztak ki terápiát, ami legtöbbször csak tüneti kezelést jelent.

Ezért a programért Mihály József, a Genetikai Intézet tudományos tanácsadója felel, aki arról adott számot, hogy specifikus eljárásokat szeretnének létrehozni, de nem új gyógyszerek fejlesztésével, hanem már engedélyezett gyógyszerek újrahasznosításával.

Közölte, most ritka betegségekre specifikus modelleket vizsgálnak meg és olyan molekulákat azonosítanak, amelyek alkalmasak lehetnek a ritka betegségek gyógyítására. Jelenleg 5 betegségmodellre végeznek kísérleteket, például a szívizom örökletes megbetegedéseire és az izomsorvadással járó betegségekre.