Rengeteg makói háztartást nem kötöttek még rá a szennyvízhálózatra

A díj – elméletben – egyfajta rákötést ösztönző büntetés volna. A Maros-parti város önkormányzata 8 esztendeje vezette be, de eddig még sosem alkalmazta. Az indok legutóbb a járvány miatti nehéz gazdasági helyzet volt, most egyszerűen az, hogy fenn szeretnék tartani a városi rezsicsökkentést. A díj összege egyébként az elfogyasztott ivóvíz mennyiségének megfelelően 1800 forint lenne köbméterenként. Egy átlagos család havi vízfogyasztása 10–15 köbméter is lehet. 

Emlékezetes: a várost, illetve 5 közeli falut – Apátfalva, Földeák, Kiszombor, Magyarcsanád, Maroslele – érintő, összesen 14 milliárdos beruházásban csaknem 550 kilométernyi szennyvízcsatorna, 34 új szennyvízátemelő, valamint 14 ezernél több házi bekötés épült, hatszorosára növelve az ellátott háztartások számát. Az érintetteknek a rendszer kiépülésekor többféle kedvezményt kínáltak fel, sokan anyagi okok miatt azonban így sem éltek a lehetőséggel.

A csatlakozások száma azért, ha szerény mértékben is, de a talajterhelési díj alkalmazása nélkül is nő Makón. Elhangzott: a városban található 11 ezer 271 ingatlanból 10 ezer 126-ban lehetséges a csatlakozás a hálózatra; a díjfizetési kötelezettség a maradékból idén 497 háztartást érintene. Ez a szám tavaly 519, egy évvel korábban pedig 580 volt. A mentesítés az idei évben összesen 62,4 milliósra becsülhető megtakarítást jelent a még mindig rákötésre várók számára. A rá nem kötött ingatlanok nagy része egyébként Honvédban van, ezek áramhálózatára gyakran nem lehet rákötni a szivattyút.

Mucsi Tamás (DK) azt mondta, ezt a problémát évek óta görgeti maga előtt a város, és a haladék igazságtalan azokkal szemben, akik csatlakoztak. Zeitler Ádám (Jobbik) szerint a megoldáshoz akár központi forrást is igénybe lehetne venni.