Szökevények úsznak a tőkés récék között

Már nekünk is feltűnt a két fekete-fehér madár a Huszár Mátyás rakpartnál tanyázó tőkés récék között, a Magyar Madártani egyesület helyi csoportjához is érkeztek érdeklődő hívások. A szárnyasok úgy úszkálnak a tőkés récékkel, mintha mindig is közös brigádba tartoztak volna. Tokody Béla, az MME Csongrád-Csanád megyei csoportjának titkára elmondta: pézsmarécék élnek együtt már november óta a helyi vadkacsákkal, ahogy a tőkés récéket sokan nevezik. 

A pézsmarécének is van ilyen közismert neve: ő a baromfiudvarok néma ka­csája. Szeretik tartani a húsáért, mert nagyra megnő – egy gácsér elérheti a három-négy kilogrammot –, és nem zajos. Baromfiudvarból, eset­­leg kerti dísztó mellől szök­­hetett meg ez a két szabad­ságra vágyó példány. A röpképte­lenné tett példányok evezőtolla újra kinő, és szárny­­ra kapnak. Ez a récefaj a szin­­tén mérsékelt éghajlatú Észak-Amerikában őshonos, ahol költ is vadon: nálunk még ezt nem tapasztalták, bár nem ritka, hogy meglép a baromfitársak közül. Először Dél-Amerikában kezdték el tenyészteni, aztán világszerte elterjedt. Szintén dísztavak mellől, magántulajdonostól szökdösnek a színpompás mandarinrécék is. 

Kettőt a napokban fotózott le olvasónk a Holt-Marosnál, de fel szoktak tűnni a Tisza–Maros szögben is. A legegzotikusabb madár, amit láttak a megyében, afrikai marabu volt. Két alkalommal is felbukkant 2010 előtt a Csaj-tónál májusban, és mindkét alkalommal afrikai eredetű szaharai por hullott az esővel, amit a héten is tapasztalhattunk: van esély rá, hogy vadon élő afrikai ma­­darak keveredtek el ide.