A következő generációk jövője a tét

 – mondta lapunknak Makra László, a Szegedi Tudományegyetem Mezőgazdasági Karának oktatója. Nem véletlen, hogy a társadalmi felelősségvállalás, a figyelemfelhívás oktatói munkásságának az egyik alapköve. A közelmúltban átvehette a Schenzl Guido-díjat, amely a meteorológia területén a legmagasabb kitüntetés Magyarországon. 

Szélsőséges időjárás 

Makra László emlékeztetett, hogy az Éghajlatváltozási Kormányközi Testület (IPCC) jelentése szerint az emberi tevékenység következtében 1906 és 2005 között a globális átlagos felszínhőmérséklet 0,74 Celsius-fokkal emelkedett. A jelentés a 2005-öt követő 20 év folyamán évtizedenként 0,2 fokos további emelkedést vetített előre. Nagyon valószínű, hogy az évszázad végére a hőmérséklet 3 fokkal magasabb lesz a mainál. 

A hőmérsékleti szélsőségek markánsabbá válnak, és gyakrabban fordulnak elő, továbbá sokfelé egyre gyakoribbá váló, súlyos és elhúzódó aszályok lépnek fel. Utóbbit különösen aktuálissá teszi az egész Európában évek óta ismétlődő, és idén több helyütt évszázados rekordokat döntő aszály. A sarki jégsapkák olvadása, és a víz hőtágulása következtében a tenger szintje legalább 28, de akár 58 centimétert is emelkedhet. 

Ember által előidézett 

Miért fontos fölhívni a figyelmet erre a jelenségre? A szárazföldi élet megjelenését követően, azaz az elmúlt 600 millió év során számos alkalommal lépett fel klímaváltozás, a jelenleginél jóval nagyobb is, de ilyen nagymértékű globális hőmérséklet-emelkedés ilyen rövid idő alatt tudomásunk szerint még nem történt. A fölmelegedés antropogén, vagyis az ember által előidézett okai nem szűntek meg, sőt szerepük jelenleg is növekszik. 

A jövő bizonytalansága 

Az oktató felhívta a figyelmet, hogy a klímaváltozás témakörét számottevő tudományos bizonytalanság övezi, ugyanis nem tudjuk, hogy a Föld, óceán, légkör, krioszféra és a bioszféra együttese miként reagál majd a növekvő üvegházhatásra. Ezzel összefüggésben nem tudjuk azt sem, hogy a globális átlagos felszínhőmérséklet növekményéből mekkora rész tulajdonítható a környezeti tényezőknek, és mekkora az ember okozta hozzájárulás, továbbá azt sem, hogy ezek százalékos hozzájárulása évenként hogyan változik. 

Az antropogén változások egészen más típusú fenyegetéseket jelentenek, ugyanis ezek legalább ötvenszer gyorsabb változások, mint amilyeneket a természetes folyamatok idézhettek elő. 

Drasztikus hatások 

Az ilyen mérvű változások drasztikus hatással lehetnek a Föld élővilágára és az emberi tevékenység több területére. Ugyanakkor tudomásul kell vennünk, hogy most már bármit is teszünk az antropogén hatások csökkentése érdekében, bármilyen drasztikusan is csökkentjük az üvegházgázok globális kibocsátását – lévén a Föld-légkör rendszer egy lassú rendszer – a klímaváltozás már nem állítható meg, legfeljebb mérsékelhető. 

– magyarázta. 

A parlagfű és a klíma 

Makra László akkor kezdett foglalkozni a parlagfű és a klíma kapcsolatával, amikor 35 éves korában kiderült, hogy több pollenfajtára allergiás. Kutatási területe egyrészt az allergén pollenfajták és az allergén növények, másrészt a klíma kapcsolatrendszerének a vizsgálata. 

A globális klímaváltozás az allergén növények élőhelyeit és pollenszórásukat is jelentősen befolyásolja. Erre egy szegedi példát említhetünk. 1966-ban Simoncsics Pál és munkatársai pollenméréseket végeztek az újszegedi Gyermekklinikán, ennek eredményeit 1970-ben publikálták. Tudomásunk szerint ez az eső cikk a hazai pollenes szakirodalomban, és a jelentőségét nem az adja, amit publikáltak, hanem éppen az, ami nem jelent meg benne.

Nevezetesen, akkor még nem mutattak ki Szeged levegőjében parlagfűpollent. Ugyanakkor mára a parlagfű pollenje az uralkodó virágpor Szeged levegőjében. 

Allergének terjedése 

– mutatott rá az oktató. 

Egy új klímamodell alapján a parlagfű jelentős mértékben terjedni fog, és a pollenje iránti érzékenység több mint a duplájára nő Európában, az 1986 és 2005 közötti időszakot jellemző 33 millió főről 77 millió főre a 2041–2060-as évekre. A jelenleg is nagy kockázatú országokban – Magyarországon, Horvátországban, és Szerbiában – ez a növekedés 20–30 százalék közötti lesz. Ugyanakkor a jelenleg parlagfűmentes, vagy olyan alig szennyezett országokban, mint Németország, Lengyelország, és Franciaország – ez két-háromszoros növekedést jelent. 

A globális felmelegedéssel, nő a pollenkoncentráció, hosszabbodik a pollenszezon, az allergén növényfajok élőhelyei észak felé kiterjednek, egyre több ember válik érintetté, globálisan nő az allergiás megbetegedések száma, s így nő a globális közegészségügyi kockázat.