Megelevenedik a kubikosok története

Csongrád életében meghatározó szerepet töltöttek be a földmunkások, akiknek keze nyomát máig őrzik a szeszélyesen kanyargó Tiszát egyenes mederbe kényszerítő töltések. A Dél-alföldi kubikosok lenyűgöző szaktudásuk okán a legkeresettebbek voltak az Osztrák-Magyar Monarchia és a korabeli Németország területén, de sokan közülük Törökországban, Nyugat-Európában, sőt az Egyesült Államokban is szerencsét próbáltak.

A Hunyadi téren egyenes test tartású, kezében ásót tartó figura fogadja a városba térőket. A kubikos szobor – amely egyébként a maga 330 cm-es magasságával a legnagyobb köztéri kubikos ábrázolás az országban – a rendkívüli munkabírást, türelmet, belső szilárdságot sugározza.

Nem véletlen, hogy Tóth Béla szobrászművész kiváló alkotása ilyen központi helyen áll a városban: a páratlan szaktudású és erejű földmunkások neve szinte összeforrott Csongrádéval.

A kubikosok életét most fotókkal és történeti leírásokkal mutatják be a városháza udvarán.

Életre kel a múlt

A kubikosok történetét körüljáró szövegeket Gyöngyössy Orsolya néprajzkutató állította össze. A tablókat még a 2019-es, Körös-toroki kubikos öttusára készítették a Tari László Múzeum munkatársai. Az évek során a kubikos-kiállítás anyaga a múzeum raktárába, majd az Ipari Parkban lévő látványraktárba került, most onnan hozatták újra elő az önkormányzat fejlesztési osztályának munkatársai, hogy felelevenítsék a város életében oly’ meghatározó kubikosok életét.

Kilométereken át kanyarog a töltés

A tárlaton a tablók szinte mindenről mesélnek, ami a földmunkások életével kapcsolatos. A leírásokban például olyan érdekességre is bukkanhat a látogató, mint az, hogy az 1850-es évektől a 19-20. század fordulójáig a kubikosok 1716 ki lométer hosszúságban 717 új folyómedret ástak, a Tisza, a Duna és mellékfolyóik mentén pedig 6300 kilométernyi töltést emeltek, ami megegyezik a Kínai Nagy Fal teljes hosszával. Ha egy vonalba raknák ezeket a töltéseket, akkor a hosszuk Budapesttől Bostonig érne.

Emellett a tablók mesélnek a kubikos bandákról, a munkaeszközeikről, életmódjukról, ruházkodásukról és gasztronómiájukról is.

Bár eltűntek, emlékezetük örökké él

A közel húsz táblából álló kiállításból az is megtudható, hogy a Dél alföldi kubikosok – lenyűgöző szaktudásuk okán – a legkeresettebbek voltak az Osztrák-Magyar Monarchia és a korabeli Németország területén. A 19-20. század fordulóján, ahogy hazánkban szűkültek a munkalehetőségek, a magyar kubikosok Törökországban, Nyugat-Európában, egyesek az USA-ban is szerencsét próbáltak.

Bár még az 1960-as, ’70-es években is találkozhattak kubikos bandákkal, a gépesítés térnyerésével a kubikos életforma az 1970-es évek végére teljesen felszámolódott.

Ennek a már eltűnt szakmának állít emléket a városháza udvarán felállított kiállítás.