Országos kutatás készült a nevelőszülőkről

Kothencz János, a kutatás vezetője elöljáróban elmondta: 2008-ban végeztek már egy országos felmérést, akkor a 9-18 éves fiatalok körében. Most viszont a fókuszban azok voltak, akik családi környezetben gondoskodnak ezekről a gyermekekről. A nevelőszülők helyzetét vizsgáló kutatást idén nyáron valósította meg az ÁGOTA Közösség szakmai munkacsoportja. Az országos felmérés gyorsjelentése már elkészült, ezt mutatták be szerdán. 

Lőrinczi János, a kutatási csoport tagja elmondta, a mintegy 5500 nevelőszülőből 1259 fő szerepelt a kutatási mintájukban. 

– A sikereikről és gondjaikról egyaránt képet akartunk kapni. A célunk az volt, hogy olyan megállapításokat tegyünk, melyek javítják a nevelőszülői munka hatékonyságát és minőségét – fogalmazott.

Kothencz János, aki szociológusként, illetve gyermekvédelmi szakértőként irányította a kutatást, elmondta, a témák között szerepelt például a nevelőszülővé válás motivációinak feltérképezése, a nevelőszülői családok jellemzői, a fiatalok problémái és az is, hogy a nevelőszülők milyen szakmai segítséget kapnak munkájukhoz. De információt gyűjtöttek a kamaszkor, illetve a hazagondozás kihívásairól, a speciális szükségletű gondozottakkal kapcsolatos tapasztalatokról és arról is, hogyan látják a nevelőszülők a felnőtté vált gondozottak társadalomba való beilleszkedését.

– Vizsgáltuk az új belépő nevelőszülők társadalomban betöltött arányát is az 1960-as évekig visszamenőleg. Ebből kiderült, hogy a legnagyobb növekedés 2010 és 2015 között volt. Az új belépők átlagéletkora azonban folyamatosan nő. Míg a 80-as években a 30-as korosztály vállalta ezt a feladatot, mostanra 45 év felett van az átlagéletkor – mondta Kothencz János, aki szerint ez az adat azért különösen fontos, mert ha nem tudják megszólítani a potenciális nevelőszülőket, azaz ha a toborzáson nem változtatnak, fennáll a visszaintézményesülés veszélye.

A kutatásból egyébként az is kiderül, hogy Pest megyén kívül Borsod és Szabolcs-Szatmár megyében van a legtöbb nevelőszülő, az országos átlaghoz képest pedig még Bács-Kiskun, Jász-Nagykun-Szolnok és Hajdú megyében vállalják többen ezt a hivatást. Külön érdekesség, hogy a nevelőszülők csaknem 90 százaléka kisvárosban vagy községben, faluban él. 

A sajtótájékoztatón részt vett Fülöp Attila gondoskodáspolitikáért felelős államtitkár is, aki úgy fogalmazott, egy kellően megalapozott kutatásra a döntéshozatalban is lehet alapozni. 

– Ennek a kutatásnak az egyik előnye, hogy mindenki számára érthetővé teszi, milyen munkát végeznek a nevelőszülők, illetve azt is, miért fontos ez a hivatás. Emellett abban is támpontot ad, hogy lássuk, milyen lépések most a legszükségesebbek. Gyermekvédelmi gondoskodásban egy közepes méretű város lakosságának megfelelő számú fiatal áll, egyáltalán nem mindegy, ők hogyan nőnek fel – mondta az államtitkár, aki megerősítette: a kormány célja továbbra is a családközpontú gyermekvédelem fenntartása. 

Fülöp Attila a rendezvény végén átvette a gyorsjelentés egy példányát. Kothencz János elmondta, ennek alapján a következő időszakban mélyelemzések is készülnek.