2023.10.05. 20:00
Biotechnológiai kutatóközpontot hozhat létre az egyetem
Megvan az az erő, tudás, struktúra és hálózat, ami lehetővé teszi azt, hogy aki a Szegedi Tudományegyetemre jön, az kis szerencsével bármit el tud érni – mondta lapunknak Rovó László. A rektort többek között arról kérdeztük, hogy mivel mindkét idei magyar Nobel-díjas ezer szállal kötődik az SZTE-hez, ez mit is jelent az intézmény életében.
Rovó László hangsúlyozta, az egyetem képzéseit át kell alakítani. Fotó: Gémes Sándor
Mindkét magyar Nobel-díjas az elismeréshez vezető eredményeket külföldön érte el. Mit tesz a Szegedi Tudományegyetem annak érdekében, hogy a kutatókat itt tartsa helyben, és idevonzza a fiatalokat?
Amikor áttették Szegedre az egyetemet, akkor elődeink nagyon tudatosan felépítettek egy tudományos területet, nagy mennyiségű forrást biztosítva a biológiai, orvostudományi kutatások céljára, és ezt kombinálták olyan kiváló személyiségekkel, mint Szent-Györgyi Albert, Banga Ilona vagy Straub F. Brúnó, valamint egy olyan intézettel, mint a Biológiai Kutatóközpont, ami kiváló struktúrával egy Karikó Katalint tudott kiképezni. Így kész technológiát vitt ki az Egyesült Államokba. Tehát megvan az az erő, tudás, struktúra és hálózat Szegeden, ami lehetővé teszi azt, hogy aki idejön, az kis szerencsével bármit el tud érni, mert itt mi megadjuk hozzá az alapot. Emellett a lézerkutatások területén kialakított a kormány egy olyan technológiai bázist, egy olyan alapot, ami párját ritkítja a világon. Amikor átadták az ELI-t, akkor épp az a Krausz professzor mondott beszédet, aki fizikai Nobel-díjban részesül idén.
Mit jelent az egyetem életében az, hogy két olyan magyar kapta meg a Nobel-díjat, aki szorosan kötődik azt SZTE-hez?
Nagyon fontos, hogy amikor Karikó Katalin megkapta a Nobel-díjat, akkor a szegedi egyetemmel vettel fel először a kapcsolatot. Mindig is hangsúlyozza, rendkívül fontosnak tartja a SZTE-vel való kapcsolatát. Kutatóprofesszorunk is, több projektben dolgozunk vele együtt, sőt, felajánlotta több díjának a pénzügyi keretét arra, hogy kutatásokat végezzenek a kollégáink. Amikor a keddi Nobel-díjas, Krausz Ferenc gratulált először hétfő este a szegedi egyetemnek a hétfői Nobel-díjasért, az úgy gondolom megmutatja, hogy a kutatói hálózatban meghatározó szerepünk van.
Gazdaságilag hogyan hasznosulnak a Nobel-díjasok kutatásai?
Magának a Karikó Katalin által kifejlesztett mRNS-technológiának már láthattunk az eredményeit a koronavírus-járvány idején, de emellett nagyon sok új technológiát is eredményez majd, ami az iparnak is hasznára válik. Ennek pedig szeretnénk a részesei lenni. Ezért hozzuk létre többek között a Science Parkot, amely olyan cégeket hoz majd a városba, amelyek a kutatási eredményeket hasznosítani tudják. De igaz ez a lézerközpontra is, amelynek az egészségügyben is jelentős szerepe van, hiszen az itt működő csoportok alkották meg a femtoszekundum lézereket, amelyeket a szemészet területén tudunk hasznosítani.
Korábban Fendler Judit kancellár azt mondta, a térség gazdasági motorjává szeretnének válni. Mit jelent ez pontosan?
Nyilvánvalóan látni kell, hogy ha idejönnek új technológiák, arra embereket kell majd képezni. Az egyetemnek pont ez lesz az egyik feladata, ezért a képzéseinket teljesen át kell alakítsuk, kihasználva a mesterséges intelligencia adta lehetőségeket az oktatásban is. Továbbá az egyetem és a MÁV között több üres terület is van, amelyeket hasznosítanánk, konkrét elképzeléseink vannak, gyógyszertechnológiai, biotechnológiai kutatóközpontot szeretnénk létrehozni.
Szegedi egyetemi hírek
- Fehérjekutatás: Szegedi kutatókkal együttműködve találtak új megoldást
- Dobogós lett a Szent-Györgyi Albert Orvostudományi Kar
- Kiemelkedő munkáért díjazták az SZTE szakembereit
- A Szegedi Tudományegyetem kincsei: Miért különleges az opál?
- Jubiláló orvosokat köszöntött a Szegedi Tudományegyetem – galériával