Hős született

A napokban újabb „korunk hőse” született. Korszakunk sajátságához híven természetesen az egyik közösségi videómegosztó hálózaton emelkedett éteri magasságokba, ahol idiotizmusból köztudottan nincs hiány. Elég csak azoknak a szülőknek a sokaságára gondolni, akik egy trendi kihíváshoz csatlakozva tojást törnek fel pár éves gyerekeik fején.

Korunk legújabb hőse magának támasztotta kihívásban remekelt. John May, 25 éves angol fiatalember 200 nap alatt 2000 korsó sört ivott meg. Ez már döfi! – ahogy mondani szokás. Kommentelők sokasága emelte virtuális kalapját a nem mindennapi teljesítmény előtt. „Nemzeti kincs”, „nemzedékünk legnagyobb sportolója”, „lovagi címet érdemelne” – írták a hozzászólásokban az újdonsült példaképről.

Persze a reakciókat nem magyarok gépelték. A hazai kiskocsmák zömében ez a hír a többségnél nem hinném, hogy megüti az ingerküszöböt. Napi tíz korsó sör messze van még a „fekete öv” szintjétől. Ám, ha a söröket picivel, kicsivel, röviddel, töménnyel, kenőolajjal, felessel kísérte volna, az már talán vidékünkön is döfi lenne. A tüskék böködnék a kelet-európai italfogyasztási kultúra bajnokainak ingerküszöbét is. John May teljesítményével a nemzetközi alkoholfogyasztási statisztikák fényében még csak egy erős „alapdiplomát” szerzett. A „master minősítéshez” ennél jóval több kell. Külföldi továbbképzés olyan vidékeken, ahol virágzik az italfogyasztás magaskultúrája. Például egynémely hazai kiskocsmában, ahol az italmeghívás édes melódiájának – szolmizálva mi-ti-szó – elhangzása után a pultos a vendégtől visszakéri kiürült felespoharát, hogy ne kelljen tucatszor elmosni.

Azonban mint minden éremnek, ennek is két oldala van. A kiskocsmák törzsközönsége csupán egy kisebb szelete a magyar társadalomnak. Hogy a többség miért nem árasztotta el a John May teljesítményét elismerő kommentekkel a világhálót? Talán mert a hősöket Magyarországon nem sörrel mérik. És mert, remélem, sokan vannak, akik szerint az egészség sokkal többet ér pár tízezernyi plusz követőnél.