Kistelekre kerültek a szögedi kisvasút térképei – Bartók Béla kézjegye is olvasható a helytörténeti dokumentumon

A megye kirakodóvásárait járva talált rá a helytörténeti szempontból értékes vasúti kisajátítási térképekre a kisteleki gyűjtő, aki kérte, hogy nevét ne írjuk le. Mivel szakmabeli, régóta minden dokumentum kedves neki, ami a vasúthoz kötődik. Az egyik internetes közösségi oldalon folytatott beszélgetés alapján úgy tudja, hogy régen sokkal több ilyen vasúti térkép készült, de ezeket végül leselejtezték, és a szeméttelepre szállították. 

Emléktábla maradt mementónak

A szerkesztőségünkhöz eljuttatott felvételeken a Domaszék környéki terület nyomvonala látható. A Szegedi Gazdasági Vasút, vagy ahogy a hétköznapokban hívták, a szögedi kisvasút, a Domaszékhez tartozó Kunhalomnál ágazott ketté. A vasútvonal északi ága Pusztamérgesig, a déli ága pedig az egykori Várostanyáig, a mai Ásotthalomig tartott. A nagyjából 77,7 kilométeres vasúti pályán összesen 12 állomás volt Szeged igen kiterjedt külterületén. 

A szögedi kisvasút mindössze 48 évig működött, de gyorsan a különböző generációk szívéhez nőtt. Szeged belvárosából a Rudolf (ma Roosevelt) térről indult. A tér sarkán álló épületen 1997 óta egy márványtábla emlékeztet arra, hogy 1927-től ez a vasútvonal kapcsolta be a Szegedhez tartozó tanyavilág népét a város vérkeringésébe. A szögedi kisvasút 1975-ig működött, a közúti személy- és áruszállítás előterébe kerülése pecsételte meg a sorsát.

Szeged nagyobb volt, mint Budapest

A régi Szeged ugyanis sokkal nagyobb volt, mint a mai település. Egy közigazgatási reform kellett ahhoz, hogy a régi Szeged örökre eltűnjön a térképről. Pedig egykor az ország egyik legnagyobb városa és földbirtokosa volt a város, négyszer nagyobb, mint a korabeli Budapest. A hatalmas méretű szegedi határból az 1950-es években kilenc új községet hoztak létre, közülük a legnagyobb, Mórahalom, 1989-ben városi rangot kapott.

A vasutas Bartók  

És hogy került Bartók Béla aláírása a régi térképekre? Pontosabban nem a világhírű zeneszerző, hanem az idősebbik fia látta el kézjegyével azokat a dokumentumokat. Ifjabb Bartók Béla (1910–1994) geodéta, író, a Magyarországi Unitárius Egyház főgondnoka, nem utolsósorban a MÁV főmérnöke volt. 1953-tól került a MÁV Tervező Intézetébe, ahol a geodéziai osztályt vezette. 

A Térképvilágban, azaz a Térképbarátok Körének lapjában, 2006-ban Balázs László azt írta róla: „sok évtizedes földmérői tevékenysége a MÁV-nál, oktatói gyakorlata a Műszaki Egyetemen, vezető szerepe a Magyar Unitárius Egyházban, széles ismeretségi köre, végül világutazásai olyan alapok voltak, amelyekre rengeteg ismeret, emlék, benyomás, következtetés, történet, tapasztalat, másokat is érdeklő esemény halmozódott fel. Ezeket szívesen megosztotta másokkal.” 

A szögedi kisvasút térképei pedig a kiváló mérnök aláírását osztják meg az utókorral.