A 111 éves szegedi cégtábla

Singer Ármin unokája 8 évvel nagyapja halála után született, személyes emlékei nincsenek róla, viszont családfakutatóként a legendás nagyszülő nyomába eredt. Kérte, nevét ne áruljuk el, hiszen nem ő az érdekes, hanem az a jó nevű családi vállalkozás, amelyből a helyi védettség alatt álló üvegmozaik cégér maradt mementónak.

Műhely és családi otthon

Nagyapja még 1908-ban vásárolta meg Szegeden a Hajnóczy, korábban Korona utca 30. szám alatti épületet. A ház néhány utcasarokra volt a szalámigyáros Pick Márk első üzemétől. A félemeleten volt a családi otthon, az udvaron pedig az a műhely, amely jelenleg is áll. A ügyfelek kiszolgálását egy Londoni körúti üzlethelyiség biztosította. A pince egy részét szintén raktárként hasznosították. Azt nem tudni, hogy eredetileg is létezett-e a Londoni körúti sarkon az az üzlet, ahol most görgős és szemes láncokat árulnak, annyi bizonyos, hogy a szocializmusban, az államosítás után az üveges KTSZ, azaz a kisipari termelőszövetkezet irodája már ott volt.

Szegedre nősült a nagypapa

Singer Ármin a szlovákiai Morvamogyoródról (Morva-Lieszkó) érkezett Szegedre, ahol tekintélyes iparossá vált. 1869. január 28-án született a Trencsén vármegyei községben, majd 26 évesen, 1895. szeptember 8-án Szegeden vette feleségül Sonnenfeld Debórát. Hosszú házasságuk alatt tíz gyermekük született, közülük hárman is mesterfokon folytatták az üveges szakmát.

Gyerekeknek kézműves tükrök

A Szegedi Zsidó Hitközség Archívumából az is kiderül, hogy a Hajnóczy utcai műhely a kiváló minőségű ólomüveg ablakairól, tükreiről, valamint az üvegmozaikokról volt híres. Singer Ármin alapította az Első Üvegipari Vállalatot, és a korban divatos Tiffany-üvegek felhasználásával dolgozott. Kiemelkedő kézműves munkásságát a hódmezővásárhelyi Országos Ipari Kiállításon ezüstéremmel, a szegedi Baross-kiállításon 1924. szeptemberében arany oklevéllel díjazták.

A családi legenda szerint Ármin minden gyermekét egy-egy kétoldalas kézitükörrel ajándékozta meg, ezekből több is túlélte az elmúlt évszázadot, két tükör a Szegedi Zsidó Hitközség levéltárában látható.

Államosították a családi vállalkozást

Singer Ármin 1939. március 8-án hunyt el Szegeden. Halálhíréről a gyászhírek között a korabeli Délmagyarország is beszámolt. A szegedi zsidó temetőben temették el. Felesége két hónappal később, 1939. május 20-án halt meg.

A családfő halála után az üveges szakmát kitanulót gyermekei vitték tovább a vállalkozást, egyre viszontagságosabb körülmények között. A férfiakat munkaszolgálatra vitték, majd a családot is deportálták. Csak a második világháború után indult újra a családi vállalkozás. Mivel a gyermekek közül házasság révén Anna Makóra, Andor Budapestre került, az üzemet az 1952-es államosításig Singer Ármin Margit nevű lánya vezette. Az államosítás után a Szegedi Üveges KTSZ, majd a Komfort Kisszövetkezet keretében folytatódott a termelés, amelynek a szövetkezet megszűnése vetett véget.

Ma is élnek leszármazottai

Singer Árminnak négy unokája született, közülük kettő már elhunyt. Rajtuk kívül két dédunoka, két ükunoka és egy szépunoka alkotja a családot.