180 éve született Pick Márk, a szalámigyáros

A dinasztialapító Pick Móritz Csehországból Újvidék érintésével valamikor az 1830-as években kereskedőinasként érkezett Szegedre. Öt év elteltével önálló kereskedő lett, vegyesboltot nyitott, de hamar átnyergelt egy jövedelmezőbb üzletre: sógorával, a Makóról származó Kapitel Ignáccal likőrkészítéssel, majd miután útjaik különváltak, a pálinkakereskedelemmel foglalkozott. Időközben a Pick család is öt fővel gyarapodott: megszületett Márk (a szalámigyár alapítója), János, Rozália, Teréz és végül Franciska.

Pick Móritz az 1860-as évek közepére Szeged legnagyobb forgalmat lebonyolító pálinkakereskedőjévé vált, miközben a kisüzemi tevékenysége – a likőr-, rum- és ecetgyártás – is szépen fejlődött. Felletár Zsolt ipartörténeti kutatásaiból az is kiderült, hogy Pick Móritz neve felkerült az 1873-1877 közötti időszakban a város legnagyobb adófizetők listájára, ezáltal tagja lett a Szeged szabad királyi város törvényhatósági bizottságának. 

Hamar híre ment Bécsben

Felletár Zsolt a Wiener Zeitung egyik 1881-es lapszámában bukkant rá arra a hirdetésre, amiben Pick Márk a szegedi szalámiüzemét és annak termékeit, a szalámit, a tarhonyát, a paprikát és a szalonnát reklámozta. A szakirodalommal ellentétben ezért gondolja azt, hogy Pick Márk valamikor már a hetvenes évek vége felé elkezdett szalámival foglalkozni, előtte gabona- majd terménykereskedő volt. Igazoltan először a Tisza Lajos körút 58. szám alatt bérelt egy földszinti helyiséget, majd miután azt a vállalkozás kinőtte, továbbköltözött. Részben a nyereségből, részben felesége, Weisz Katalin hozományából, valamint az apja, Pick Móritz után örökölt vagyonból vásárolt 1885-ben egy házat. A Margit (ma Gutenberg) és a Zsinagóga (ma Bolyai János) utca sarkán álló épülethez hatalmas udvar tartozott, ahol Pick Márk kétszintes szalámiüzemet, valamint paprika- és kölesmalmot építtetett, ahol megkezdődhetett az iparszerű szalámigyártás. 

Pick Márk viszonylag későn, 37 évesen nősült meg. A lugosi rabbi lányát, a nála 21 évvel fiatalabb Weisz Katalint 1880-ban vette feleségül. Házasságukból öt gyermek született: a szegedi szalámit világhírnévhez juttató Jenő, az építészmérnök Móric, a családnevét megváltoztató szobrászművész Petri Lajos, Dezső, valamint egyetlen lánygyermekük, Margit. 

Olasz mesterekkel kezdődött

 – mondta lapunknak Fülöp Zsolt, a Pick Szeged Zrt. jelenlegi szalámimestere, termelésvezetője. Hosszú volt az út, mire a csúcsra ért. Tanulmányai befejezése után, 27 éve került a vállalthoz, majd a ranglétrát végigjárva lett szalámimester.

Fülöp Zsolt szerint a téliszalámi titka sok tényezőből tevődik össze, ilyenek a klíma és az alapanyag is. Jó minőségű árut csak nagy súlyú, legalább 150 kilogrammos vagy tenyésztésbe fogott sertésből lehet előállítani, a gyártás során pedig nem használnak semmiféle adalék- vagy színezőanyagot. A téliszalámi a közhiedelemmel ellentétben, nem a fehér színéről kapta nevét! Azért nevezik így, mert régen csak télen tudták gyártani, novembertől februárig. A szalámigyárak akkoriban azért kerültek folyók közelébe, mert az ottani páratartalom és a száraz levegő mozgásával tudtak a terméken penészt képezni. A téliszalámi különleges ízét a minőségi alapanyag és az egyedi fűszerezés mellett az a speciális nemes penész adja, ami ebben az összetételben csak Szegedre jellemző.

Ahogy elindult, csődöt mondott

Pedig nem indult könnyen a Pick-sikersztori: alig két hónapja működött a Zsinagóga utcai üzem, amikor Pick Márk öncsődöt jelentett. Nem a termékeivel volt a probléma, hanem az egyik vásárlójával. Akkoriban már Bécsbe, sőt, az Osztrák-Magyar Monarchia vámhatárán túlra, Németországba és Svájcba is szállított a szegedi üzem. Egyik svájci vevője azonban csődbe ment és nem fizette ki a 150 ezer svájci frankos tartozását. Pick Márkban akkor valami végleg eltört, lelki egyensúlya megbomlott. Nemcsak neki tartoztak, ő is tartozott másoknak. 

Egyezséget kötött hitelezőivel

A gyárépítést részben a Krausz testvérek hitele finanszírozta, amit havi törlesztéssel kellett volna visszafizetni, a szalámigyár csődje miatt ők is fizetésképtelenek lettek. A boldogtalan Pick Márkot a családja Budapestre, a Magyar Királyi Országos Tébolydába, a Lipótmezőre szállította, ahol Salgó Jakab volt a kezelőorvosa. Ahogy akkoriban mondták: a gyáralapító terjedő hűdéses elmezavarban szenvedhetett, ami későbbi halálához is hozzájárult. 

1887 novemberében végül Pick Márknak sikerült egyezséget kötnie a hitelezőkkel és ezzel elhárult a veszélye a Margit utcai családi ház és a szalámigyár árverés útján történő értékesítésének. Ezután újult erővel vetette bele magát az ipartelep fejlesztésébe. Törékeny egészsége azonban 1892. május 11-én felmondta a szolgálatot. Sírja a szegedi zsidó temetőben található. 

Gondosan gazdálkodó örökösök

A szalámigyár jövője az alapító halála után sem került veszélybe. Felletár Zsolt eddig még sehol nem publikált kutatásaiból kiderült, hogy a megözvegyült Weisz Katalint az üzem irányításában bátyja, Weisz Mihály és P. Márk fivére, a terménykereskedő Pick J. János segítette. Utóbbiról a korabeli sajtó többször szalámigyárosként tudósított. Az ipartörténeti kutató az 1895-től rendelkezésre álló éves elszámolásokban azt látta, hogy a cég minden évben egyre növekvő mértékben nyereséges volt. 

 – hangsúlyozta az ipartörténeti kutató.