Találtam egy pénztárcát, és törvényesen jártam el

Az egész történet kedden délelőtt kezdődött, amikor a szegedi Móra-parkba kellett mennem egy sajtótájékoztatóra, ahol Binszki József alpolgármester beszélt a Milkó-palota felújításakor. Sok újságíró, fotós és operatőr volt ott, és szerintem mindegyikük látása jobb mint az enyém. Mégis, már a beszéd közben kiszúrtam a földön egy fekete pénztárcát. Ahogy vége lett az eseménynek már ugrottam is felvenni. A többiekkel együtt megnéztük: pénz nem, csak iratok voltak benne. Egyből eszembe jutott az Indul a bakterházból Regős Bendegúz, aki hasonlóképpen járt. Mondta is, hogy látja, milyen nehéz becsületes úton meggazdagodni.

De vissza a bukszához!

Úgy döntöttem, hogy nem azt csinálom mint szinte mindenki, hogy pár lájk reményében kiteszem a Facebookra, hanem bejárom a törvényes utat. A közösségi oldalon ugyanis mindennaposak a hasonló bejegyzések: 

Ráadásul a feladó általában kiteszi a megtalált papírról készült fényképet is, úgy, hogy a tulajdonos összes adata látszódik. Ez pedig a legnagyobb ballépés.

De nem, nagyjából öt perc alatt végeztem. A Szeged Rendőrkapitányság portáján egy fiatalember felírta, hogy mi volt a tárcában, elkérte az adataimat, és már mehettem is. Tehát mindössze ennyi, hogy törvényesen adjunk le egy talált iratot. Egyébként a becsületes megtalálók ne idegeskedjenek: a tulajdonos nem állíthatja, hogy pénzt vettek ki a tárcából, mert az gyakorlatilag bizonyíthatatlan. Viszont azt jó ha tudják, hogy ha kivesszük belőle a pénzt, akkor bűncselekményt követünk el. Aki pedig valamiért nem akar a rendőrségre menni, a kormányablakokban is leadhatja a papírokat. Így jártam el törvényesen, és tiszta is a lelkiismeretem. Tegyenek így maguk is, felejtsék el ebből a szempontból a közösségi oldalakat!