Ez volt a legnagyobb árvíz, amit Szeged valaha látott

Miközben országgyűlési választásokra készült az ország, több mint ötezer ember – katonák, polgári védelmisek, katasztrófavédelmi és vízügyi szakemberek, valamint önkéntesek – dolgoztak éjjel-nappal Csongrád-Csanád vármegye gátjain 2006 áprilisában. Helikopterek mellett, motoros csónakok által vontatott kompok, teherautók, lánctalpas úszó járművek segítették az árvíz elleni védekezést.

Szegednél százezer homokzsákkal erősítették meg a gátakat, és további ötvenezer homokzsákot halmoztak fel, hogy ha kell, közel legyen a segítség. A rekordárvizet az okozta, hogy nemcsak a Tiszán, a Dunán is árhullám vonult végig. Április végén gyakorlatilag Szolnoktól a dunai torkolatáig tetőzött a Tisza. Az árhullám csak rendkívül lassan, napi egy-két centis apadással vonult le a dél-alföldi szakaszon.

Szegednél 2006. április 21-én 1009 centiméteres vízállást mértek, 203 centiméterrel magasabbat, mint a várost romba döntő 1879-es nagyárvíz idején. Miközben a napfény városában tetőzött a folyó, a Körös torkolatától ötszáz méterre megrepedt egy gát, emiatt csaknem félszáz embert kellett a csongrádi Nagyrétről kiköltöztetni.

Sokkal drámaibb helyzet alakult ki aznap délután a Jász-Nagykun-Szolnok megyéhez tartozó Csépán, Szelevényen és Tiszasason, a Tiszazugban, ahonnan 4500 embert kellett kimenekíteni. Miközben Szegeden is intézkedési tervek készültek arra, ha átszakadna a gát, szerencsére, ezek az asztalfiókban maradhattak. A gátak kibírták a több mint tízméteres vízoszlop brutális nyomását. Szeged és a megye többi városa is megmenekült.