2024.03.06. 17:30

Gőzerővel zajlanak a régészeti munkák a BYD építési területén - GALÉRIA

Több ezer óriási „vakondtúrás” jelzi a régi 5-ös út mellett, a BYD elektromosautó-gyár építési területén, hogy javában zajlanak a régészeti feltárások. Csaknem 250 kutatóárkot alakítottak ki a 120 ezer négyzetméteren a szegedi régészek.

Koós Kata

A tárgyi emlékek a Móra Ferenc Múzeum gyűjteményét fogják gazdagítani. Fotó: Gémes Sándor

A Magyar Nemzeti Múzeum koordinálásával, a szegedi önkormányzat megrendelésére végzik a szegedi Móra Ferenc Múzeum régészei a BYD kínai elektromosautó-gyár építési területének régészeti feltárását. Sóskuti Kornél, a Magyar Nemzeti Múzeum régésze lapunknak elmondta, a több mint háromszáz hektáros területen a régészeti előkészítő munkák, azaz az előzetes régészeti dokumentáció (ERD) első fázisa még tavaly decemberben zárult, amikor terepbejárás során felszíni leleteket kerestek, valamint műszeres lelőhely és leletfelmérést végeztek.

Árulkodó foltok

A második fázisban a kutatóárkok megtervezése és kivitelezése zajlott le, összesen csaknem 250 mintavételi szondát alakítottak ki a területen.

A 120 ezer négyzetméteren mintegy 60 kilométernyi, két méter széles árokszakasz megnyitását január elején kezdtük markolókkal. Az árkokban a jelenleg sárgás színű, geológiai altalajon foltként jelentkező elváltozásokat tártuk fel. Ezek a foltok mintegy földbe mélyedő lenyomatként őrzik a korabeli élet nyomait, emlékeit

– részletezte Sóskuti Kornél az egyik árok szélénél állva, amelyben egy késő vaskori, kelta település egyik földbe mélyedő jelenségének részletére bukkantak, ami anyagnyerő és tárolóhely is lehetett.

Gőzerővel zajlanak a régészeti munkák a BYD építési területén - GALÉRIA: Gémes Sándor

Évezredek óta lakott

De meddig röpíthetik vissza az időben a szakavatott szemeket a lelőhely régészeti jelenségei?

A beruházási terület az éghajlata, a mezőgazdasági termelésre való alkalmassága miatt évezredek óta lakott. Az első megtelepedési emlékek több mint háromezer évvel ezelőttre, tehát a késő bronzkor időszakára tehetők

– adta meg a választ Sóskuti Kornél.

Ezen a területen az őskortól a kora újkorig találhatunk régészeti jelenségeket. Megtelepedtek itt a késő bronzkori emberek, a vaskori kelták, a római korban a szarmaták, majd az avarok és a honfoglalást követően a magyarok

– tette hozzá Varga Sándor, a Móra Ferenc Múzeum régésze.

Rejtélyes lelőhely

A szegedi régész kitért arra is, hogy a terület egy része az úgynevezett Szeged 1-es lelőhely, amely 1879-ben került elő, amikor a nagy árvizet követő töltésépítéshez a nyersanyagot az öthalmi dombokból termelték ki.

Rengeteg kubikos dolgozott itt, nagyon sok régészeti leletet találtak. Tizedik századi lovas és fegyveres férfi sírok, szarmata temetkezések mellett bronzkori telepjelenségek, gödrök, tűzhelyek kerültek elő. A megmentett tárgyak alapján avar kori temetkezésre és a középkori megtelepedésre is van adatunk

– részletezte Varga Sándor. A lelőhelyhez több érdekesség is kapcsolódik.

Például az Alföldön itt találták meg az első paleolit leleteket, de a második világháború után a terület kutathatósága lecsökkent a szomszédos szovjet laktanya kialakítása miatt. Az 1950-es években az akkori múzeumigazgató Bálint Alajos volt, akit értesítettek, hogy a laktanya területén katonai földmunkák során csontvázak kerültek elő. A feltárás körülményeinek nehézségét mutatja, hogy a régészt a kérdéses területre bekötött szemmel vitték be a szovjetek, ahol nem készíthetett fotódokumetációt, de sikerült megmentenie honfoglalás-kori temetkezéseket. Az ásatás helyéről nincs adatunk, a mai napig kérdéses, hogy ezek a sírok pontosan hol kerültek elő

– mesélte Varga Sándor, aki kollégáival minden feltárt régészeti jelenséget fotóval, rajzzal, leírással dokumentál. Kerámialeletek, állati csontmaradványok, kő- és fémdarabok kerültek már elő a talajból.

A próbafeltárás a tervek szerint március közepére lezajlik, ezután a területnek azokat a részeit vizsgálják tovább, amelyek jó eséllyel gazdagabban rejtenek régészeti jelenségeket.