Móra Ferenc Rengetegében sétáltunk – Fotók

Augusztus közepén nyitott meg a felújított Móra Ferenc Múzeum – bár a bejutás még egy kicsit nehézkes, megéri. A múzeum egykori igazgatójáról és névadójáról, Móra Ferencről készült kiállítás felnőtteknek és gyerekeknek is nagy kedvence lett: az interaktív tárlat kurátora Vészits Andrea, Móra dédunokája. Kedden délelőtt maga a kurátor mutatta be a sajtónak a kiállítást, közben a múzeum látogatói is ismerkedtek a Móra Rengeteg fáival.

Mesevilág égig érő fákkal

Igazi mesevilágot álmodott meg Vészits Andrea és Zöldy Z Gergely látványtervező, aminek alapja, tematikája a természet – még a szőnyeget is úgy alakították ki, hogy az egy erdő talaját mintázza. Móra Ferenc eredetileg földrajz-természetrajz szakos tanárként végzett a budapesti egyetemen, természetszeretete írásaiban is visszatükröződött. A legvaskosabb fatörzsön térkép is található a különleges erdőről, amit most mi is bejártunk. A törzs belsejében lépcsőn mehetünk fel a lombkoronába, ahol Móra-regényekkel ismerkedhetünk, installációkon és idézeteken keresztül.

Móra is játékos ember volt

– Nem szerettem volna olyan tárlatot, ami piedesztálra emelné Móra Ferencet, mert ennek ő sem örült volna. Már száz évvel ezelőtt is a természet- és környezetvédelem harcosa volt, és ez most annyira aktuális és fontos gondolat, hogy azt gondoltam, érdemes felépíteni rá a kiállítást. Zöldy Z Gergely Junior Prima-díjas látványtervezővel azt tartottuk szem előtt, hogy olyan kiállítás szülessen, ami a 21. századi emberének szól, felnőttnek és gyereknek egyaránt, legyen interaktív és játékos. Ez Móra szellemiségéhez is tökéletesen passzol, mert ő is játékos volt és szerette a formabontó dolgokat – foglalta össze lapunk kérdésére Vészits Andrea, hogyan alakult ki a tárlat koncepciója.

Nyírfa és csattanó maszlag

Helyet kapott a Rengetegben például egy virtuális nyírfa, amiről Vészits Andrea azt mesélte: Móra Ferenc azt szerette volna, ha halála után nyírt ültetnek a sírjára. Még a magokat is hátrahagyta, kívánsága mégsem teljesült. A teljesség igénye nélkül: a Koponyafogónál 1928-as híradórészletet láthatunk Móra egy ásatásáról, egy másik törzsnél a kagylókat leemelve a leveleibe hallgathatunk bele, másutt kideríthetjük, milyen állat bőrébe bújt volna szívesen. A Panka-fa odvában szívesen pihennek meg a gyerekek, beülve a felhőket látják, ahogy vonulnak az égen, és a Sétálni megy Panka szól Halász Judit előadásában. Az egyik legnagyobb sikert az ősök üzenete aratta: Móra úgy vélte, az ember este és szelleme egy, és ha elporladunk, porainkból olyan virágok nőnek, amilyen emberek voltunk. Itt azt nézhetjük meg, milyen foglalkozású ember szívéből melyik virág nőne – az újságírót nem találtuk meg, de az kiderült, hogy a politikuséból csattanó maszlag. Hamarosan egy füzet is kikerül, amiben a látogatók a saját hivatásukról is érdeklődhetnek, de adhatnak ötleteket is.