Amikor Szeged főváros volt és Lincoln Kossuthtól idézett

Kettős ünnepet köszönthetett az Ötágú Síp, a jubileumi találkozó mellett fennállásának 25. évfordulóját is idén ünnepelte. A rendezvény reggelén Gyulay Endre Szeged-Csanád egyházmegye nyugalmazott püspöke celebrált szentmisét az alsóvárosi templomban, majd a ferences rendházban kezdetét vette az előadások sora.

Horváth István Károlyné elnök asszony köszöntője után Zombori István történész nyitotta meg a sort, aki az 1919-es szegedi eseményeket ismertette, hogyan került át a Károlyi kormány Aradról Szegedre.

Szintén a monarchia korába repített vissza Szabó István történsz előadása, aki a propaganda jelentőségére hívta fel a figyelmet. Kutatásaiból az derült ki, hogy a korabeli nemzetközi sajtóban igen rossz hírük volt a magyaroknak, ez pedig részben a francia és a román lapokat lefizető oroszoknak volt köszönhető. Holott korábban ez nem így volt, emlékeztetett Jules Verne Sándor Mátyás című regényére és Lincoln híres gettysburgi beszédére, amely hasonlóságokat mutat Kossuth amerikai útján megtartott beszédével.

A délelőtt második felében a délvidékeiké volt a főszerep, elsőként Szőke Anna néprajz kutató számolt be a vajdasági szórványmagyarságban végzett hosszú éves munkájáról, megjegyezve, hogy a hagyományok átörökítésében az intézményes támogatás mellett a szülőknek is komoly szerepe van. Beszélt az általa vezett Kiss Lajos néprajzi társaság munkájáról, minden évben megtartott konferenciájuk témáiról, mely a térség néprajzi kincseivel foglalkozik.

Ezt követően a szintén délvidéki származású publicista, Kisimre Ferenc Ne szegezzük a földre tekintetünket – beszéljünk róla című novelláját olvasta fel Szombathelyi Nóra. Az írásban két történet fonódik össze, egy tápéi ember visszaemlékezéseiből merít, aki átélte a két világégést, Trianont, az 56-os forradalmat és a rendszerváltozást is, valamint a szerző saját nagyapjától, aki szintén részese volt a történelem viharainak, csak ő 1920 után már a határ másik oldalán.

A rendezvényen fellépett Fábri Géza és Fábri-Ivanovics Tünde a Népzenei Kamaraműhely tanárai, akik megzenésített verseket, népdalokat adtak elő.