Varga Mátyás munkásságát méltatták

A művész évtizedeken át színházi előadások és filmek díszlet- és jelmeztervezője volt, tanárként és múzeumalapítóként is elévülhetetlen érdemeket szerzett Szegeden.

– Varga Mátyás hosszú és termékeny életpályája során közel ezer kőszínházi, szabadtéri, film- és tévédíszletet tervezett. 1936-ban O’Neill Amerikai Elektra című dráma díszlet­képével a párizsi világkiállításon ezüstérmet nyert. Művészi munkásságát Kossuth-díjjal és kiváló művész, valamint a Magyar Köztársaság Érdemrend tisztikeresztje kitüntetéssel ismerték el. 1990-ben elnyerte Szeged város díszpolgári címét – mondta lapunknak Rácz Mária, a Kisgrafika Barátok Körének vezetője.

Hozzátette, ismert díszlettervezők, világosítók, festők vallják mesterüknek. Rácz Mária kiemelte, Varga Mátyás főiskolai tanulmányokat a Képző- és Iparművészeti Főiskolán folytatott, mesterei között találjuk Steyn Jánost, Kürthy Györgyöt és Varga Nándor Lajost. Élete első színházi szerződése Szegedhez kötötte, 1936-tól 1939-ig, majd 1959-től a Szegedi Szabadtéri Játékok szcenikusa volt. Dolgozott a kolozsvári Nemzeti Színháznál, a Hunniánál, a Magyar Film­irodánál, a budapesti Nemzeti Színház legtöbbet foglalkoztatott díszlettervezője volt.

A grafikabarátok az alkotó életútjának áttekintése mellett ex libriseiben, grafikai mappájában, kiadványaiban gyönyörködtek, és megtekintették a Bakacsi Lajos egyesületi tag által levetített az Időutazás – Varga Mátyás grafikus 1987 című kisfilmet. A kulturális rendezvényt szakmai és személyes emlékek felidézésével, tartalmas beszélgetéssel zárták.