Térképeken Újszentiván múltja – száz esztendő alatt magyarrá változott a település

– Mindig is érdekelt saját te­lepülésem múltja, jelene és jö­­vője. Szeretem Újszentivánt és az itt élő embereket, ezért geográfusi tanulmányaim vé­­géhez közeledve diplomamunkám témájául saját településemet választottam. Ekkor ás­­tam bele magam jobban Újszentiván történelmébe, több térképet és diagramot szerkesztettem. Az ábrákat Quantum GIS programban alkottam meg – mondta lapunknak Bartalos Balázs geográfus.

Ahogy megjegyezte, régi katonai térképek is rendelkezésre álltak munkájához.

Újszentiván évszázadokon keresztül a Szeged felé vezető út irányában növekedett, majd ahogy elérte a település határát, a növekedés gócpontja Ti­­szasziget irányába tolódott el. A geográfus elmondta, hogy a település fejlődésének több mérföldköve volt, a németek és szerbek története és kulturális hatása, a közeli határ szerepe, és a 20. század végén jelentkező szuburbanizáció.

A faluban eredetileg szerbek éltek, majd magyarok és svábok is szép számmal érkeztek. A szerbek létszáma az első világháborút követően csökkent. A svábok a második világháború végeztével szinte teljesen eltűntek a településről.

– A térképek 1772-től napjainkig követik nyomon a népesség etnikai összetételét és lé­lekszámát.

A kördiagramok kü­­lönböző színekkel jelölik az egyes nemzetiségeket. Megállapítható, hogy az elmúlt 250 évben alapvető változások történtek, a huszadik században teljesen kicserélődött a népesség, a szerbekkel szemben a magyarok kerültek túlsúlyba. Újszentiván fejlődése napjainkban is szembetűnő, a Szegedről kiköltözőknek kö­szönhetően az utóbbi két évtizedben a lélekszám közel 500 fővel gyarapodott, és több mint 110 új lakóház épült.