Újra boszorkányt égetnek Szegeden - Galéria

A rendező Koltai M. Gábor, aki a keddi olvasópróbán ismertette koncepcióját. Az előadás hangulatát Francisco de Goya Az ész álma szörnyeket szül című metszetéhez hasonlította, amely egy alvó férfit ábrázol, akit a tudatlanságot és a társadalmi gonoszságot szimbolizáló rémalakok vesznek körül.

– Ha alszik az ész, akkor szörnyek jönnek elő. Tulajdonképpen ez lehetne a mottója a szegedi boszorkánypernek. Ha az ember beleolvas a periratokba, az maga a nagybetűs horror. De a horror igazából nem a szörnypofákat, a démonokat vagy az éjszakai, bizarr, rituális orgiákat jelenti, hanem a tudat alatt kavargó masszát, az elfojtásokat, félelmeket, hatalmi, vallási, társadalmi, szexuális szorongásokat – magyarázta a rendező. 

Hangsúlyozta, a máglya mint halálnem önmagában horrorisztikus, de nem kevésbé az, ahonnan a máglyahalálig eljutunk. 

– Lélekbizonytalanság, emberi kiszolgáltatottság, társadalmi korrupció, rossz házasságok, amelyek árulásba fordulnak, politikai alkuk és valamiféle mohó vágy a másik pozíciója, rangja, vagyona, háza, nője, mindenféléje iránt – sorolta a rendező, hogy az élet milyen sok rétegét érintő kérdéseket vesz górcső alá a darab, amelyek nem csupán az 1720-as évek sajátjaként, hanem évszázadokon átívelő problémákként körvonalazódnak majd a produkcióban.