Könyv készült a 125 éves Radnóti-gimnáziumról

Mit jelent nekünk a Radnóti? „A megtartó közösség. Itt végre úgy élek, mint hal a vízben: a közegben, ahová tartozik, a természetes közegében” – válaszolta a tantestülethez intézett körkérdésre az egyik magyar szakos tanár. A Radnóti-gimi „sziget”, „jövőbe vetett hit”, „láng, pőre láng” (Weöres Sándor), „garancia”, „fél éltem”, „a közösség ereje”, „a tudás lehetősége és öröme”, valamint „bástya” más pedagógusok szerint. Ahány megszólaló, annyi szívhez szóló gondolat, radnótisnak lenni életérzés. 

A Radnótiban – Magyar Királyi Állami Főgimnázium néven – 1898. szeptember elsején két, 10-14 éves fiúkból álló osztállyal, összesen 95 fővel indult az oktatás. Az első tanévre még nem készült el az iskola épülete, ezért a gimnázium csak ötéves vándorlás után, 1903-ban költözött be végleges otthonába, a ma is használt Tisza Lajos körúti épületbe. 

A szegedi állami főgimnázium 1922-től 1950-ig viselte Klauzál Gábor, a Batthyány-kormány földművelés-, ipar- és kereskedelemügyi miniszterének nevét. Klauzál a reformkor egyik kiemelkedő politikusa, Csongrád vármegye, majd Szeged országgyűlési képviselője és díszpolgára volt. A gimnázium névadója 1950-től Radnóti Miklós költő, író, műfordító, a modern magyar líra kiemelkedő alakja lett.

Mivel a középiskola alapításának centenáriumára alapos kutatómunkával, lelkes tanárok és diákok segítségével egy kétkötetes emlékkönyv készült, a most megjelent kötetben a gimnázium hosszú történelméből csak az elmúlt 25 évre emlékeznek vissza. Új kihívásokban bővelkedett ez az időszak. A 125 éves Radnóti című kötetben például a koronavírus-járványról is olvashatunk, amikor 2020-ban néhány nap alatt kellett átállniuk az online oktatásra. 

A gimnázium tanára, Csányi Sándor által szerkesztett és a diákok grafikáival, valamint fényképekkel gazdagon illusztrált kötet a középiskola titkárságán vásárolható meg.