2024.05.28. 17:23
Szorosabbra fűzte kapcsolatát az SZTE és az idegenrendészet
Együttműködési megállapodás kötött kedden a Szegedi Tudományegyetem és az Országos Idegenrendészeti Főigazgatóság. A kooperáció egyik fő célkitűzése a csalárd szándékkal tanulmányi célú tartózkodási engedélyt kérelmezők kiszűrése.
Az eseményen az OIF részéről Németh Krisztina és Gömbös Sándor, az SZTE részéről Rovó László és Fendler Judit vett részt. Fotó: Gémes Sándor
Jelenleg csaknem ötezer külföldi hallgató tanul a Szegedi Tudományegyetemen, legtöbben közülük Németországból, Iránból és Kínából érkeztek Szegedre továbbtanulni. A legnépszerűbb képzések körükben az orvosi, a fogorvosi, a gazdaságudományi és a jogi képzések.
Rovó László rektor elmondta, hogy a Szegedi Tudományegyetem kiemelt stratégiai célja a nemzetköziesítés, amely során egyre nagyobb igény mutatkozik a külföldről érkező hallgatók és kutatók irányába, illetve a harmadik országbeli állampolgárok részéről is egyre nagyobb az érdeklődés az SZTE képzései iránt. Ezt egyrészt azzal indokolta, hogy két Nobel-díjassal is büszkélkedhet a szegedi egyetem, másrészt pedig az SZTE egyik vállalása, hogy megkétszerezi a külföldi hallgatók számát. A rektor rámutatott, hogy mindezek fényében kiemelten fontos, hogy az idegenrendészeti hatósággal szoros és jó, akár napi szintű kapcsolatot ápoljanak.
Ennek a két évtizedes múlttal bíró kapcsolatnak a megerősítéseként az SZTE és az Országos Idegenrendészeti Főigazgatóság (OIF) kedden együttműködési megállapodást írt alá.
Gömbös Sándor rendőr dandártábornok, rendőrségi főtanácsos, az OIF főigazgatója elmondta, hogy az elmúlt évben körülbelül 25 ezer hazánkban továbbtanulni vágyó, külföldi hallgató ügyét intézték.
Ez mindig komoly kihívást jelent, hiszen nem az évben egyenletesen elosztva érkeznek ezek a kérelmek, hanem jellemzően a nyári időszak végéhez közeledve. Így elengedhetetlen, hogy nagyon hatékonyan működjünk együtt azokkal a felsőoktatási inézményekkel, amelyek jelentős számban szeretnének a hallgatóik között harmadik országbeli állampolgárokat tudni. A Szegedi Tudományegyetem ebből a szempontból is az élvonalba tartozik
– fogalmazott a főigazgató.
Gömbös Sándor az is elmondta lapunknak, hogy melyek az első lépései annak a procedúrának, amelyen át kell átesnie egy külföldi hallgatónak, ha fevételt nyer egy hazai egyetemre.
A konzulátusra be kell fáradnia, ahol átesik egy konzuli interjún, amely már egyfajta elsődleges szűrő. Például kiderül, hogy beszéli-e az oktatási nyelvet. Gyakran találkozunk ugyanis olyan esetekkel, amikor nincs meg a szükséges nyelvtudás
– részletezte a rendőrségi főtanácsos, majd hozzátette, hogy volt olyan eset, amikor egy matematika szakra felvételt nyert külföldi hallgatónak a szorzás gondot okozott.
Mi jellemzően a legális migrációval foglalkozunk, de ez szoros átfedésben van az illegális migrációval. Az Európai Unió területére nem csak a zöldhatáron, embercsempészek segítségével igyekeznek bejutni harmadik országbeli állampolgárok, hanem ennél szofisztikáltabb megoldások is vannak, például tanulmányi célú tartózkodási engedélyt igyekeznek szerezni az Unió valamelyik tagállamába. Beiratkoznak, aztán lehet, hogy az oktatási intézmény egy hét múlva már nem is találkozik a remélt hallgatójával, aki felszívódik a nagy, európai olvasztótégelyben. Tehát az egyik fő feladatunk a csalárd szándékkal kérelmezők kiszűrése
– magyarázta Gömbös Sándor.
Szegedi hírek
- A zenei vezető a Rebecca produkció láthatatlan motorja
- Egy Csongrád-Csanád vármegyei fagylaltozóban megtiltották a fagylaltkészítést
- Borovicsék: Apa és lánya először együtt a színpadon a Rebeccában
- A jövő újságírói táboroznak az Agórában
- Szegedből merítenek inspirációt a művésztelep alkotói
