Horváth Ádám kör-bezárt történetei

A 60 esztendős makói Horváth Ádám sokoldalú ember. Intenzív terápiás szakasszisztens, de nem áll tőle távol az írás sem. Korábban jelent meg verseskötete, illetve kifejezetten szakmai könyve is. A mostani címe – Kör-bezárt történetek – egyértelmű utalás a szegedi körintenzívre, ahol 31 évig, 2014-es bezárásáig dolgozott. A hátsó borító meg is örökíti az épületet. A címlapján pedig egy kávépaca látható, persze nagyjából az is kör alakú. Hogy miért kezdett írni, arra nem tudott magyarázatot adni.

– Talán az adott hozzá ihletet, hogy egyetlen könyvet az édesapám is írt. Ő a második világháborús, illetve a hadifogságban átélt élményeit örökítette meg – mondta. 

– Tulajdonképpen szakmai könyv. Az volt a célom vele, hogy orvostanhallgatók, az intenzíves hivatás iránt érdeklődők figyelmét keltsem fel vele – mondta a Délmagyarországnak a mostaniról. Ennek megfelelően a kötet első fele esetleírásokat tartalmaz, természetesen a személyiségi jogok tiszteletben tartása mellett. Ez a fejezet laikusoknak nem sokat mond, még a más szakterületen dolgozó orvosoknak sem. A másik fele viszont novellákat tartalmaz, igazi szépirodalom, még ha az írások témája olykor kötődik is az egészségügyhöz. A 15 novella többsége azért inkább borongós hangulatú. 

Hangsúlyozta, pusztán a véletlen műve, hogy a kötet mindkét fele pont száz oldalas.

– Az írások régóta gyűltek a számítógépemen, most volt rá alkalmam, hogy könyvvé rendezzem őket – tette hozzá. A könyv egyébként kis példányszámban jelent meg – a szerző eleve úgy gondolta, hogy egy szűk, elsősorban szakmai kör érdeklődésére számíthat. Egy kis, helyi könyvkiadó gondozásában látott napvilágot, és a bemutató alkalmával az is kiderült, hogy a kiadónak ez volt az utolsó kötete, a tulajdonos, Németh Ervin befejezi ezt a tevékenységet