Ereszt a NASA, mint a tésztaszűrő - előadás Vásárhelyen

Titkok és kételyek övezik az űrkutatást, holott a NASA „tésztaszűrő módjára” ereszt, így kizárt, hogy a legújabb fantasztikus eredményeket el tudnák titkolni a világ elől. A csillagászok ugyanis erre teljesen alkalmatlanok. Ám a köznyelv kedveli a talányos történeteket. Barna Barnabás szupernóva-kutató, a Szegedi Csillagvizsgáló munkatársa a napokban frappáns és közérthető előadást tartott a vásárhelyi könyvtárban A leggyakoribb kérdések az univerzumról címmel. 

Az űrkutatásnak nincs titka

A titoktartásról például azt magyarázta, hogy a NASA egy korábbi átvilágításakor arra jutottak: az amerikai űrkutatási és űrrepülési szervezet ereszt, mint egy tésztaszűrő. Az amerikai kormányzati intézmények 2011 óta nem közölhetnék legújabb felfedezéseiket a Kínai Népköztársaság kutatóival. A NASA mérnökei viszont képtelenek eleget tenni ennek, a tudomány képviselői magától értetődően osztoznak eredményeiken szakmájuk és egyéni sikereikért. Hasonlóan izgalmas kérdés a Black Night – Fekete Lovag névre keresztelt, fotókkal dokumentált objektum: némelyek szerint a 25 ezer éve a Föld körül keringő tárgy létezését a NASA titkolja. Holott, a hővédő rétegként használt fóliát egy űrsikló „veszítette el”, az eseményt hivatalosan dokumentálták és közzétették, ám az internet – mint tudjuk – nem felejt. 

Szélessávot az egész világnak

Azon pedig, hogy a szélessávú internet ne csupán a fejlett világ játékszere legyen, Elon Musk kitartóan dolgozik: a tavaly ismert 3372 működő műhold-mennyiség a SpaceX Starlink projekt miatt megduplázódott. A tervezett szolgáltatás feltétele ugyanis, hogy 500 kilométeres magasságban több tízezer műhold működjön. Barna Barnabás szerint a rendszer hibabiztos, nem az objektumok okoznak gondot. Sokkal inkább az a valósnak tűnő rémkép, hogy háborús helyzetben esetleg lelőtt műholdakból több ezer kisméretű űrszemét kerülne a világűrbe. A 10 centiméternél nagyobb darabokból már eddig is nagyjából 34 ezer kering a Föld körül. Egyelőre nem a mennyiség a problémás, inkább a gyorsuló növekedés.

Újra ember a Holdon

Kiderült még, hogy az űrhajóból „kizuhanó” asztronauta teste két és fél év alatt érné el a Föld légkörét. Ám szerencsére az elmúlt három évtizedben az 550 kilométer magasságban a nemzetközi űrállomáson teljesítő űrhajósokkal nem történt katasztrófa. Idén decemberben pedig ötven éve lesz, hogy nem járt ember a Holdon. Az 1960-as évek Apollo programja inkább politikai propaganda volt, mintsem tudományos misszió. Ahogy az oroszokat lehagyták az űrversenyben, elzárták a pénzcsapokat. Néhány év alatt töredékre csökkentett költségvetésből kellett fenntartható programokat életre hívni. A trendet a kínai űrverseny élesítette be ismét: az Artemis-programban idén elindítják az első, utas nélküli teszt-missziót, és 2025 végére ígérik, hogy ember küldenek ismét a Holdra.

A Szegedi Csillagvizsgáló péntekenként várja látogatóit izgalmas előadásaival; november 4-én, 19 órától ismét kitárják kapuikat: az észlelőteraszos gyülekező után lesz könnyed ismeretterjesztő előadás és távcsöves bemutató meg lézeres csillagképtúra is.