Mózes felment egykor a Nóbé-hegyre, és nem jött le többé

2023.02.28. 11:30

Halvacsorán emlékeztek a zsidó közösség tagjai - Galéria

Legnagyobb prófétájuk születésének és halálának évfordulójára emlékeztek a zsidó közösség tagjai. Mózes napra pontosan 120 évig élt, temetkezési helyének rejtélye ma is fontos üzenetet hordoz a hagyomány szerint.

Koós Kata

Ádár hónap csillagjegye a halak csillagkép, így kapcsolódik a halvacsora Mózes halálozási és születési évfordulójához. Fotó: Karnok Csaba

Zájin ádár Mózes születésének és halálának évfordulója a zsidó közösségekben, idén február 27-ére esett az ünnep. A hagyomány szerint különleges kegyelem az Örökkévaló részéről, ha valaki ugyanazon a napon látja meg a napvilágot és adja vissza lelkét Teremtőjének. 

– Ugyanilyen kegyelem sábátkor meghalni. Ezeken a napokon ugyanis bezárul a kör, teljessé válik az emberélet. Mózes tudta, hogy mikor hal meg. Rajta kívül még Dávid király ismerte halálának pontos idejét – mondta el lapunknak Kendrusz Attila, a Szegedi Zsidó Hitközség vallási vezetője. 

A Tóra második könyve beszéli el Mózes történetét, aki égő csipkebokor képében találkozott a Hóreb hegyén az Örökkévalóval. Ő volt a próféta, aki kivezette a zsidó népet az egyiptomi rabszolgaságból, és neki nyilatkoztatta ki az Úr a Sínai-hegyen tíz kőbe vésett parancsolatát. Az egyiptomi szabadulás után vezetésével a zsidó nép negyven évig vándorolt a Sínai-sivatagban, míg végül eljutott Kánaánba. Az ígéret földjére azonban már nem Mózes vezette be a népet.

– Mózes 120 évig élt, és nincs temetkezési helye. Amikor eljött halálának ideje, felment a Nébó-hegyre Jerikóval szemben, és nem jött le többé. A botját is magával vitte, amellyel a zsidó nép menekülésekor szétválasztotta a Vörös-tengert. Sírjának helyét egyedül az Örökkévaló ismeri. Így nem lehetett kultusza, nincs sírhely, ahol le lehetne róni a kegyeletet. Ez azért nagyon fontos, mert az ember életének legfőbb lényege nem tárgyakban mérhető, hanem abban, hogy milyen nyomot sikerült hagynia maga után, mit tudott tanítani, átadni a következő generációknak – magyarázta a vallási vezető.  

A zsidó közösségekben vannak, akik Zájin ádárkor böjtölnek, és külön erre a napra írt imádságokat mondanak. A chevra kadisa, azaz az elesettek felkarolásával és a temetkezéssel foglakozó szent egylet tagjai a böjtöt ünnepélyes gyűléssel zárják, amely során megemlékeznek az abban az évben elhunytakról.

– Bölcseink szerint az igaz, jámbor emberek, azaz cádikok halála bűnbocsánatot hoz, ahogyan a böjtölés, a megtérés és az imádkozás is ugyanezt a hatást éri el. Ha a kettő egybeesik, vagyis egy kiemelkedően jámbor ember halálozási évfordulóján böjtölnek és imádkoznak, akkor teljes bűnbocsánatot érhet el a nép. Zájin ádárkor hagyomány nálunk a halvacsora, rendszerint halászlét eszünk. Ádár hónap csillagjegye ugyanis a halak csillagkép, így kapcsolódik a halvacsora Mózes halálozási és születési évfordulójához. A Talmud szerint ádár hónap beköszöntével megsokasodnak az ember örömei – részletezte Kendrusz Attila.

A hal sokféle szimbolikus jelentést hordoz a zsidó tradíció szerint. Ezek közül a vallási vezető példaként Eszter könyvét említette. 

– A midrás, azaz a zsidó szentírás-magyarázat szerint, amikor a zsidók egyik legfőbb ellensége, a purimi történet gonosz Hámánja, a perzsa király hajdani főembere sorsot vetett, hogy melyik napot jelölje ki a zsidók elpusztítására, örömmel látta, hogy ádár hó lett a sorsvetés eredménye. Erről a hónapról ugyanis annyit tudott, hogy akkor halt meg Mózes, ám arra nem gondolt, hogy azon a napon is született. Hámán azt gondolta, hogy a halak csillagjegynek megfelelően úgy fogja lenyelni a zsidó népet, ahogyan a hal nyeli le a vizet. Nem vette észre, hogy létezik egy nagyobb hal is, amely őt nyelheti le – magyarázta a vallási vezető.

Ezek is érdekelhetik

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a delmagyar.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!

Rovatunkból ajánljuk

További hírek a témában