Szegedi hírek

2023.07.14. 14:29

Már tizenötezren látták az agyagkatonákat

Csurgó Edit, egykori jogtanácsos lett a tizenötezredik látogatója a Móra Ferenc Múzeum ókori kínai kiállításának. A szerencsés látogató egy ajándékcsomagot is kapott, a nem mindennapi élmény mellé.

Suki Zoltán

Annyira népszerű a szegedi Móra Ferenc Múzeum ókori kínai kiállítása, hogy pénteken már a tizenötezredik látogatót köszöntötték.

– Csurgó Edit, egykori jogtanácsos, aki a Napfény Nyugdíjas Fotókör Egyesület vezetője az egyesület tagjaival érkezett a tárlatra, és egy ajándékcsomagot kapott a múzeumtól, ami természetesen a kiállítással kapcsolatos – mondta lapunknak Medgyesi Konstantin, az intézmény tudományos és közönségkapcsolati igazgatóhelyettese, történész, főmuzeológus.

Továbbra is népszerű a múzeum Kína-kiállítása. Fotó: Gémes Sándor
Továbbra is népszerű a múzeum Kína-kiállítása. Fotó: Gémes Sándor

A kiállításon félszáz anyag- és mérethű agyagkatonát mutatnak be különlegesen installálva. A tárlat célja, hogy ismertesse a katonák készítésének módszerét, történetét és megtalálásuk körülményeit.

A kínai fővárostól mintegy 1000 kilométerre, 1974 márciusában lelt rá egy helyi földműves a Kínát egyesítő első császár, Csin Si Huang-ti „elveszett” sírját őrző terrakotta hadsereg első hírnökére. Mára kiderült, hogy mintegy 2200 éve összesen négy árkot ástak az agyaghadsereg számára, melyekben a becslések alapján nagyjából 8000 szobor fekhet – a régészeti feltárások napjainkban is folynak.

A katonák többsége az életnagyságúnál valamivel nagyobb: nagy részük magassága 184‒197 centiméter között váltakozik. A ruházat, illetve a védőfegyverzet elemeit agyagból alakították ki, a támadófegyvereket pedig eredeti formájukban gyártották le a szobrokhoz. Szinte hihetetlen, de nincs két egyforma arc a sokezernyi katona között: mindegyik szobor egyedi vonásokkal és arckifejezéssel bír.

A Móra Ferenc Múzeum ókori Kína-kiállítása több egységből fog áll. Az agyagkatonákat felvonultató tárlat május 26-án, pénteken 17 órakor nyitotta meg kapuit.

A kollekció szenzációnak számító része egy teljes uralkodói halotti jádepáncél: az aranyszálakkal összefűzött, jádelapokból álló páncél biztosította test és a lélek halhatatlanságát az ókori Kínában.

A Han-dinasztia császárai ugyanis a régészeti leletek alapján jádepáncélban temetkeztek. Jádetárgyakat helyeztek a test kilenc nyílásába is (fülek, orr, száj, szemek, hüvely, végbél), hogy megakadályozzák a lélek távozását a testből.

A műtárgyak között emellett találunk különleges használati és dísztárgyakat is: például tigris formájú szőnyegnehezéket, kozmetikai dobozt, füstölőtartót, és egy jáde-lapra „írt” föld-eladási szerződést is.
 


 


 


 

 

Ezek is érdekelhetik

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a delmagyar.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!

Rovatunkból ajánljuk

További hírek a témában