2024.01.05. 18:10
Kubikosnóta is szól a múzeumi kiállításon
Helyi kubikosnótákat énekelt fel Krokavecz Zsombor Bandó a Tari László Múzeum készülő új állandó kiállításához. A tavasszal, már önálló intézményként újranyíló csongrádi múzeumban fontos örökségként mutatják be a kubikosság emlékeit.
Csongrádon országos viszonylatban is jelentős kubikos tevékenység folyt. Fotó: Tari László Múzeum gyűjteménye
Krokavecz Zsombor Bandó ifjú népzenészt, amatőr színészt – a Csongrádi Színtársulat A dzsungel könyve előadásában is játszik – Gyöngyössy Orsolya néprajzkutató, a múzeum igazgatóhelyettese kérte fel a kubikosdalok feléneklésére a kiállításhoz.
Mint tudjuk, Katona Imre, a kubikosság legfontosabb kutatója csongrádi származású volt, ő gyűjtött nagyon sok kubikosnótát, Zsombor ismeri ezeket, ezért gondoltam rá, hogy az ő hangján szólaljanak meg a nóták a következő, legalább tíz évben a kiállításban
–mosolygott Gyöngyössy Orsolya. A fiatal népzenész saját citerakíséretével szólalnak meg a dalok, a tárlaton majd fülhallgatóval részesülhetnek a látogatók az élményből.
Ahogy a kubikosfeleségek megélték
A készülő állandó tárlatnak a Nemzeti Értéktárba is bekerült kubikossággal foglalkozó egységéhez a néprajzkutató kiválasztotta két kubikosasszony önéletírásának részleteit is. Keskenyné Kovács Veron és Túriné Cseh Viktória csongrádi kubikosfeleségek a Csongrádi szegényasszonyok néven elhíresült, a hetvenes években megjelent könyvben leírják, hogyan élték meg azt, hogy kubikos ember a férjük, mennyire más volt ezeknek a családoknak az élete, hiszen hónapokon keresztül távol volt a családfő.
Az írásokból a Csongrádi Színtársulat tagjai olvasnak fel nekünk részleteket, ezek is meghallgatók lesznek a néprajzi termünkben, ahol a halászat, pásztorkodás, fazekasság, szőlőtermesztés is helyet kap. Továbbá folyamatban van egy interjúanyag beszerzése is, amit a hetvenes években készített a Magyar Rádió csongrádi kubikosokkal
– magyarázta Gyöngyössy Orsolya.
Talicskából kanapé és betyárbútor
Kubikostalicska rekonstrukciót is mindenképpen szeretnének kiállítani, ám nem a megszokott formában teszik ezt.
Kevésbé ismert tény, hogy felfordított állapotában a talicska ülőalkalmatosságként is szolgált a kubikos emberek számára. A látogatók is kanapészerűen használhatják majd. Egy vitrinben főleg a kubikosok mindennapi tárgyait mutatjuk be, ezeket betyárbútornak nevezték
– árulta el a néprajzkutató.
Az a céljuk, hogy a látogatók számára minél inkább az átélés élményét nyújtsák a kiállítás segítségével, hogy közelebb kerülhessenek ehhez a Csongrád történetében nagyon meghatározó, karakteres munkaformához. Itt a kubikosok száma felülmúlta a vármegyei, sőt az országos átlagot is, a lakosság 6 százaléka élt kubikosmunkából.
Az előző állandó kiállításban is szerepe volt a kubikos hagyományoknak, de egy tematikus múzeum helyett Csongrád történetének átfogó bemutatására törekszünk. A kubikosmúzeum 30-40 éven át volt a város egyik meghatározó jegye, emlékének őrzése érdekében igyekszünk minél több olyan időszaki kiállítást megvalósítani, ilyen módon ápolni ezt a hagyományt, hiszen a tudatában vagyunk ennek az örökségnek
– mondta Gyöngyössy Orsolya.
Tavaszra új múzeumot kap Csongrád
Ami a várható újranyitást illeti, a múzeum szakmai vezetője úgy gondolja, az április közepe, húsvét környéke reális dátumnak tűnik, így tavaszra Csongrádnak egy kiegyensúlyozottan működő múzeuma lesz, teljesen megújult formában. Nem meglepetés, hogy beadta pályázatát a Csemegi Károly Könyvtártól különváló múzeum igazgatói posztjára, már túl is van a meghallgatáson, döntés január végén lesz.
