Völgyből nyújtózik az ég felé - GALÉRIA

Hódmezővásárhelyen a Völgy utcában található a neogót stílusú unitárius templom, amely az első teljesen felszerelt volt Magyarországon. Kéthetente tartanak istentiszteletet, 2018-tól az Erdélyből érkezett Szabó Csengele a lelkész, őt választotta meg a gyülekezet, nekünk pedig kalauzként segített megismerni a templomot, valamint a kereszténység többi irányzatától, felekezetétől különböző, egykor Dávid Ferenc alapította egyházat és hitüket.

Imre Péter Géza

Szabó Csengele lelkész sokat mesélt a templomról és vallásukról. Fotók: Imre Péter

A vásárhelyi Völgy utcai unitárius templom kecses tornya messziről látszik. Az ég felé nyújtózkodó neogótikus épület a város egyik jellegzetessége. Három hónapos kislányát hagyta férjére Szabó Csengele lelkész, hogy megismertesse velünk egyházukat és a templomot. A megbeszélt találkozó időpontjában nyitott kapu, bent letisztult, egyszerű, szép és elegáns belső és ő fogadott.

História

Hódmezővásárhelyen az unitarizmus újbóli életre kelése 1879 tavaszához köthető, ekkor néhány evangélikus és református földműves, iparos és tisztviselő kilépett addigi egyházából és tervezte az unitárius vallás felvételét. Tanítójuk az erdélyi Nagy Tamás pedagógus volt. Ebben az évben a hívek száma annyira meggyarapodott, hogy május 5-én fiókegyházközséget alapítottak – jelenleg közel 15 van az országban, az úgynevezett szórványközösségekkel együtt, mint a vásárhelyihez tartozó szegedi. Az első istentiszteletet 1880. május 17-én Nagy Lajos kolozsvári esperes celebrálta. Eleinte évente háromszor tartottak, ezt 1884-től tizenkettőre növelték, manapság kéthetente gyűlnek össze a hívek közös imádkozásra.

Sokat jelentett, amikor a majdan templomépítőként tisztelt Kovács József, az egyházközség későbbi pártfogója és támogatója 1890. június 21-én családjával felvette az unitárius vallást. Belépésével kezdődött az egyházközség életében az építkezések kora. Az első unitárius imaház és iskola 1891-ben nyitotta meg kapuit, 70 fős tanulói létszámmal, és 1893-ban már 527 lelket számlált az egyházközösség.

Völgyből nyújtózik az ég felé - GALÉRIA: Imre Péter

Második építkezés és missziók

Kruzslicz Károly vásárhelyi építész tervei alapján (melyek a mai napig megvannak) 1910-ben épült meg, csúcsíves neogót stílusban a mai templom, a tornya 32 méter magas. Különös jelentőségét az is adja, hogy az első teljesen felszerelt unitárius templom lett Magyarországon. Az I. világháború megtépázta az közösséget: a templom megmaradt, de a harangot és az orgonasípok egy részét a hadsereg elvitte.

Az 1920-as években a „magból újra élet serkent”. Új harangot öntettek és a hiányzó orgonasípokat is pótolták. Az egyházközség anyagi megszilárdítására 60 hold földet vásároltak és Bíró Lajos lelkész vezetésével ismét megindult a fejlődés. Missziós tevékenységük kiterjedt a szomszédos városokra, Szegedre, Békésre, Békéscsabára, Gyulára és Orosházára. Itt kell megemlíteni, hogy a vásárhelyi templomnak a jelenben is közel 120 kilométeres körzetben nagy a vonzása: a környező vármegyékből, Békésből, Bács-Kiskunból és Jász-Nagykun-Szolnokból is rendszeresen érkeznek az istentiszteletekre – tudtuk meg Szabó Csengelétől.

Anyagi gondok, állandó lelkészek

1945 és 1953 között R. Filep Imre végezte a vásárhelyi lelkészi szolgálatot. Az állam 1957-ben megfosztotta földbirtokától az egyházközséget, ettől kezdve lelkipásztorai megélhetési gondokkal küszködtek. Ezért is Jakab Jenő 8 évi szolgálat után lemondott. Utódja Kelemen Miklós lett, majd ezután 10 évig nem volt önálló lelkésze Hódmezővásárhelynek. A pozitív változást 1986 hozta, amikor Kiss Mihály személyében állandó lelkészt hívtak a városba, az ő 2018-as nyugdíjba vonulása után választotta meg a gyülekezet a Kolozsváron – kizárólag ott van unitáriusi lelkészképzés – végzett Szabó Csengelét, aki 2015-ben érkezett Erdélyből.

Amikor korábban fényképeket láttam a templomról, tudtam, hogy egyszer ott fogok, mert ott szeretnék szolgálni

– jegyezte meg. És ezzel elérkeztünk a jelenbe.

Szószék és bútorok

A templombelső praktikus, az evangélikus és a református templomokénál is egyszerűbb. A szószék szemben van a gyülekezettel, mert nálunk az istentiszteleteken van a hangsúly. A bútorzat az épülethez hasonlóan csúcsíves díszítésű

– mondta a lelkésznő. A belépő rögtön kiszúrja, a katolikus templomokkal összehasonlítva, hogy nincs oltár, nincsenek festmények és szobrok, nem ábrázolják a stációkat, a falak fehérre meszeltek. Csak két színes üvegablakot fedezhetünk fel: az egyik az 1500-as években élt, az Unitárius Egyházat 1568-ban alapító Dávid Ferenc (születési nevén: Franz David Hertel) erdélyi püspököt, a másik az unitárius címert ábrázolja.

– Templomunkkal több évszám hozható kapcsolatba: a tervezés, az építkezés 1908-ban kezdődött, az 1910-re fejeződött be, 1911-ben nyitotta meg véglegesen a kapuit, abban az évben, október 29-én tartották benne az első istentiszteletet és 1912. május 5-én szentelték fel – sorolta Szabó Csengele.

Jézus, a próféta és a Biblia

A mi vallásunk annyiban különbözik a többi keresztény felekezettől, hogy Isten egységét valljuk, Jézus emberségében, emberi mivoltában hiszünk. Ő sem nevezte magát soha istennek, a leggyakrabban azt mondta, az Emberfia vagyok. Egyházunk azt hiszi, vallja, amit Jézus tanított és Isten legjobb prófétájának tartjuk. Számunkra Jézus nem a halála után vált fontossá, az élete és a példája teszi azzá. Az élet, az Isten és Jézus szeretetére nevelünk és tanítunk, és Jézus lelki, a lelkeinkben való feltámadását ünnepeljük. Az unitáriusok két lábbal állnak a földön

– vázolta hitük lényegét Szabó Csengele.

Azzal folytatta, a Bibliát nem tekintik szent könyvnek, mert emberek, például a niceai zsinaton határozták meg, mi kerülhet bele.

A Bibliát útmutatónak tartjuk, sokat tanulhatunk belőle, életünk bizonyos szakaszaiban mankó lehet ahhoz, hogy jó döntést hozzunk, a jó úton induljunk tovább. A legfontosabb mondat, gondolat Jézusé: mindenkivel úgy cselekedj, ahogy te is elvárnád másoktól, illetve úgy szeresd felebarátodat, mint tenmagadat. Soha semmi rosszat nem cselekszünk, ha ezt betartjuk. Embernek kell lenni, maradni

– mondta.

Az unitárius vallás

Az unitarizmus fő tétele: Isten egysége és oszthatatlansága. Nem ismeri el a Fiú (Jézus) és a Szentlélek keresztény nézetű istenségét, tehát antitrinitárius, vagyis szentháromság tagadó. Az unitárius olyan vallási mozgalom, amely ebből a felfogásból alakult ki, számos előzménye van, de az újkori irányzat megszületését – olvasható a Wikipédiában – a spanyol Szervét Mihályhoz, az itáliai Sozzinikhez, és az alapítóként tisztelt erdélyi Dávid Ferenc püspökhöz kötik.

Orgonasípok

Az orgona sípjait a 70-es években eladták, az árából javították meg a templom tetejét. Később visszavásárolták, de helyettük rossz minőségű, csatornabádogból készültet kaptak, amelyek használhatatlanok voltak. Szabó Csengele elmondta, nagy tervük, hogy az orgona ismét a régi, koncertek tartására is alkalmas hangszer legyen – a templomnak kiváló az akusztikája –, felújítása 12 millió forintba kerül, gyűjtést indítottak és az első millió már megvan. Jelenleg a szertartásokon zongora szól.