Az ősök nyomában a Czutor dinasztia - Örökölték Béla cigány tehetségét

Hódmezővásárhely - Máig tehetséges zenészekben gazdag a vásárhelyi származású, ám az országban mára szétszéledt Czutor család. Hírnevét a XIX. század második felében a város leghíresebb cigányprímása, Czutor Béla, azaz Béla cigány alapozta meg.

Korom András

Egykor a vásárhelyi „Öregsasban" muzsikált 12 tagú bandájával, majd az Osztrák–Magyar Monarchia legnevezetesebb fürdőhelyein vendégszerepelt Czutor Béla prímás, aki a szegedi Dankó Pistával kötött örök barátságot. Bár Béla cigány 1909-ben elhunyt, zenei tehetsége a fiai családjában tovább él.

– A szülők azóta is mindent elkövettek a családunkban azért, hogy ha valamelyik gyermekük tehetséges, fejlesszék, támogassák őt. Foglalkoztak velük, és céltudatosan nevelték őket. Ráadásul nemcsak apai, de anyai oldalról is örököltük a tehetséget, a családfám másik ága Dankó Pistáig vezethető vissza. Az egyik ősöm például az a Gondi Márton, akiről a közismert nóta, nevezetesen a „Kece-csárdás" szól – próbálta megfejteni Czutor Zsolt szegedi cimbalmos, a Magyar Cigányzenészek Szakszervezetének elnöke, honnan ered, és hogyan maradt fenn a tágabb Czutor dinasztia tagjaiban őseik különleges adottsága.

Béla cigány – akinek az édesapja vezérprímás, anyai nagyapja pedig klarinétos volt – gyermekeinek is továbbadta a zene szeretetét, s művészi tolmácsolásának képességét.

Czutor Zsolt cimbalmos, a népes zenészdinasztia tagja a szegedi Alabárdosban muzsikál.  Fotó: Frank Yvette

Czutor Zsolt cimbalmos, a népes zenészdinasztia tagja a szegedi Alabárdosban muzsikál.
Fotó: Frank Yvette

– Én az egyik dédunokája vagyok. Édesapám Czutor Pál, aki Szeged egykori vezető prímása volt, s 23 éven keresztül játszott az Alabárdos étteremben. Vásárhelyen született, ám kéthetes korában a családunk átköltözött Szegedre. Én negyven éve játszom cimbalmon, s muzsikálok az Alabárdos étteremben – mondta Czutor Zsolt.

Czutor Zsolt Zsolt nevű nagyobbik fia a Zeneakadémián végzett, s hegedűművészként a Budapesti Fesztiválzenekarban és számos jelentős szimfonikus zenekarban játszott már – Solti György is dirigálta. Bejárta a világot zenekari tagként és szólistaként is, még a Carnegie Hallban is játszott. Középső gyermeke, Róbert cimbalmos, 2002-ben a Magyar Állami Népi Együttes gondozásában jelent meg szólólemeze. 11 éves korában a Rajkó zenekar szólistája volt, majd tagja lett a 100 Tagú Cigányzenekarnak, s olyan nagyszerű zenészekkel játszott, mint Boros Lajos Kossuth-díjas főprímás vagy Járóka Sándor. Norbert, a legkisebb fiú a Bartók Béla Zeneművészeti Szakközépiskolában végzett, de végül nem komolyzenei pályára lépett, hanem cigányzenész lett.

A család másik zenész ága Béla cigány Dezső fiától ered. Közéjük tartozik többek közt az 50-es, 60-as évek kiváló fuvolistája, ifjabb Czutor Dezső, a Nyers és a Belmondo zenekar frontembere, Czutor Zoltán, aki tanári diplomával is rendelkezik. A gyógyszerész végzettségű Anett a Honey Bee-ben és a Belmondóban is énekel, míg Ignác a Fool Moon, majd a Cotton Club Singers énekegyüttesben szerzett hírnevet.

Ezek is érdekelhetik

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a delmagyar.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!