Most sem áll meg az élet Mártélyon - fotó

Az Antarktisz alatt lévő, 1994-ben fölfedezett Vosztok tavat 14 millió éve borítja 4 kilométer vastagságú jégpáncél. Mégis van élet a vizében. A kutatók fúrója 3507-féle élő szervezetet hozott felszínre: baktériumokat, egy- és többsejtű élőlényeket, még gombákat is.

Jég - madártávlatból, a mártélyi holtágon. Fotó: Török János

A mártélyi holtág jege csak néhány hetes, ötcentis volt, és épp olvadt, amikor kollégánk a különlegesen szép foltok és repedések miatt lefényképezte a minap. Más különbség is van jég és jég között. Az élet mifelénk sem áll meg ilyenkor odalenn, csak lelassul. A halakról azt tanultuk az iskolában, hogy ilyenkor elvermelnek. Ezt azonban nem úgy kell elképzelni, hogy beássák magukat az iszapba, és nem mozdulnak. A békés fajok – pontyok, keszegfélék – csapatokba gyűlve a meder háborítatlan részén próbálnak telelni. Táplálkoznak is, de inkább az ősszel felhalmozott zsírkészletüket élik föl. A ragadozó halak, csukák, süllők az ilyen csoportok mellé húzódnak, és így szintén táplálkoznak, valamivel intenzívebben. A harcsáról azt írják, 5 fokosnál hidegebb vízben abbahagyja az evést.

Ezt az idillt például az zavarhatja meg, ha vidra fedezi föl a vermelőhelyet, vagy korcsolyázók jelennek meg fölötte a jégen. Az viszont, ha léket vágnak rajta, kifejezetten hasznos. Itt pótlódik az elhasználódott oxigén, és távoznak azok a gázok, amelyek ilyenkor is termelődnek az iszapban.