Nagy László: Hódmezővásárhely legyen a gyümölcsfák városa

– Klasszikus értelemben nem politikus. Mikor és miért csöppent a közéletbe?

– Attól függ, kiket tekintünk politikusnak. A legtöbbjük nem ismeri, hogyan képződik az igazi érték. 2008-ban kapcsolódtam a politikába, erről a gazdasági válság, a tönkrement vállalkozások tehetnek. Rajtuk akarok segíteni.

– Függetlenként, a Magyarok Szövetségének támogatásával indul, milyen esélyt lát a sikerre?

– Szeretném megnyerni a polgármester-választást, azért is, hogy Vásárhely lakossága 2014-ben félelem, aggodalom, megalkuvás nélkül, őszintén mondhassa: jó úton járunk, és már régen változtatni kellett volna.

Nagy László: Az energiaszektorban meg kell szüntetni a nyugati függőséget, és a megújuló energiákra kiemelt figyelmet kell fordítani. A szerző felvétele

– A kampányban a Jobbik a Fidesz második jelöltjének nevezte, még egy [namelink name="Szájer József"] EP-képviselő által írt levelet is emlegettek.

– Ez nem igaz, ez a Jobbik cirkusza. A történet röviden: 2009-ben szövetségünk elkészítette alaptörvény-tervezetét, amelyet eljuttattunk [namelink name="Sólyom László"] köztársasági elnökhöz. 2010-ben olyan kormány került hatalomra, amely foglalkozott a kérdéssel, és tervezetünkből több dolgot felhasznált. Ezt köszönte meg levelében Szájer József, az alkotmányozó bizottság elnöke.

– Vállalkozóként és polgármesterként az lenne a célja – nyilatkozta –, hogy minden Vásárhelyen született lakos a városban élhessen, találhassa meg számítását. Hogyan kívánja ezt elérni?

– Munkahelyteremtéssel, az igényekhez igazodó iskolai, oktatási rendszerrel, szakirányú képzéssel – gondolok itt a mezőgazdaságra, a feldolgozóiparra.

– A kampányban központi téma volt a város adóssága. Hogyan tüntetné el?

– Meg kell vizsgálni a szerződéseket, megállapítani a követelések jogosságát, kezdeményezni átütemezését, megszüntetését, elengedését. És amennyiben szükséges, számon kérni a felelősöket.

– Szükségesnek érzi egy helyi egészségügyi és nyugdíjrendszer kidolgozását, a segélyezés reformját. Milyen megoldásokkal?

– Országosan lassan mindkettő összeomlik, ezért van szükség helyi megoldásokra. Sokat erről most nem tudok elmondani, de elképzeléseim szerint a gondoskodás mellett gazdaságélénkítő hatása is lenne.

– Fontosnak tartja a munkahelyek teremtését, helyi erőforrásokra, lehetőségekre alapozva. Milyen tartalékokkal rendelkezik Hódmezővásárhely?

– Mezőgazdaság. Bár az egyik legjobb minőségű termőterület veszi körül a várost, nincs a mezőgazdaságra épülő feldolgozóiparunk, például malmunk. A gazdáknak önkéntesen szövetkezetekbe kellene tömörülniük, az érdekképviseletük erősebb lenne, és közösen pályázhatnának fejlesztésekre.

– Hirdeti az áram-, a víz- és a gázszolgáltatás köztulajdonba vételét, megújuló energiákra épülő szolgáltatások kialakítását, a telek- és építményadó felülvizsgálatát. Megvalósíthatók?

– Ezek stratégiai fontosságú kérdések, de azt is tudomásul kell venni: az építmény- és telekadó része a vásárhelyi költségvetésnek, de mérsékelni mindenképpen muszáj. Az energiaszektorban meg kell szüntetni a nyugati függőséget, és a megújuló energiákra kiemelt figyelmet kell fordítani.

– Valóban átnevezné a városrészeket, és gyümölcsök lennének a névadók?

– Aranyos félreértés, lakossági fórumon vázoltam egy tervet. Eszerint a tájidegen növényzetet őshonos gyümölcsfákra cserélném Vásárhelyen, és városrészenként mást-mást telepítenék. Például Tabánba almát, Susánba meggyet, a Kertvárosba barackot, és lassan ezek által is ismertté válnának. Lenne mindenkinek gyümölcs, kora nyártól az első fagyokig a 3000 alultáplált gyermek alapélelmiszer-szükséglete meglehetne, továbbá az asszonyok lekvárt főzhetnének, közmunkásaink megtanulnák gondozni ezeket a fákat, értékteremtő munkát végezhetnének, a turistákat is vonzzák a természeti látnivalók – és ez kuriózum lenne –, valamint megszűnnének az allergiás megbetegedések.