Mi a szegregátum?

„Putri az, kérem, nem szegregátum!" Valahogy így igazítanák útba a helybeliek azt a hivataloskodót, aki szaknyelven kérdezősködne a hódmezővásárhelyi cigányér melletti szegénytelepet keresgélve. Mint a legtöbb hazai településen, úgy a legnagyobb közigazgatási területű magyarországi város szélén is csúf és fájdalmas sebként fekélyesedtek a nyomortanyák. Az előző korszak szegénypolitikáját ugyanis kettősség jellemezte: munkát adtak segély helyett, lakás is jutott, de maradtak a gettók, sőt újak is épültek. Szeged például a városhoz csatolt Kiskundorozsma szélén, a tanácsrendszer büszkeségeként földre tett paneldobozokba, a csatornázatlan Árpa és Búza utcába költöztetett cigányokat.

A rendszerváltás fordulatával eljött az integráció kora. Uniós szakszavakkal teletűzdelt projektek születtek a romáknak nevezett szegények integrálására, és az immár városi szegregátumokká minősített cigánytelepek felszámolására. Számolatlanul folyt a forint és az euró, de vitatható eredményt hozott az antiszegregációs program. Pénzt nem kímélve ugrott neki például Szeged a cigányügynek: a repülőtéri romákat kipaterolták – nemcsak a lerobbant laktanyából, de még a városból is. A szegedi cigányok más településekre költöztetése miatt szétguruló forintokból máig lezáratlan bírósági ügy lett. E rossz ízű sikertelenség is oka lehet annak, hogy a Cserepes sori vagy a Búza utcai telep a város sajgó sebhelye maradt. A szomszédvár, Hódmezővásárhely viszont mára eltüntette a maga fekélyesedő Észak utcáját mint „utolsó szegregátumot" – önkormányzati önerőből.

Ellentét helyett párhuzamosságot láthatunk két megyei jogú városunk romapolitikájában, ha nem a lakásokat, hanem az iskolákat nézzük. Azonos recept alapján nyúltak az etnikai kisebbség integrálásának kulcsát jelentő oktatáshoz. Átszervezték saját oktatási rendszerüket úgy, hogy a halmozottan hátrányos helyzetű gyerekek aránya egyetlen általános iskolában sem haladja meg a 20 százalékot. Ezekkel a diákokkal a pedagógusok mentorként foglalkoznak, hogy esélyük legyen a felzárkózásra és beilleszkedésre. A nemzetközi módszer sikere vitathatatlan: kiút a gettóból.