2020.09.30. 14:15
Nyilvános vécének és szemetesnek használják az egyik szegedi templomtorony tövét
A Szent György téren járva gusztustalan jelenséget észleltünk a templom mögött, ahol már az Árpád-korban is apátság állt. A területen, ami a plébánia kezelésében áll, de nincs bekerítve, visszatérő probléma a szemetelés. Hamarosan rendbe teszik, de végleges megoldást láthatóan a kerítés hozna.
Eldobált szemét és ürülék csúfítja el a Szent Miklós-templom mögötti területet.
Fotó: Farkas Judit
A napokban a Szent György téren járva gusztustalan állapotokat találtunk a rendház és a felsővárosi Szent Miklós-templom tövében. A templomtorony aljánál, az épület mögött száraz gallyakat hagytak ott felhalmozva, a kupac biztosít némi takarást: ezt kihasználva egyesek nyilvános vécének használják az eldugott zugot.
Az emberi ürülék, szétszórt papír mellett cigarettacsikk és szemét is hevert. A rendház és a templom falait nem csak oda, de sehová nem illő falfirkák „díszítik”: óriási a kontraszt a rendház szépen gondozott belső kertjével és a tér elülső, felújított részével is.
A Szegedi Környezetgazdálkodási Nonprofit Kft.-hez fordultunk először a kérdéseinkkel: visszatérő probléma-e a fenti részen a mocsok, a szemét, illetve helyre lehetne-e állítani a területet? Sok mindent láttunk már, de ilyesmit templomtorony tövében még nem. Makrai Lászlótól, a környezetgazdálkodás igazgatójától megtudtuk: a tér azon része egyházi kezelésbe tartozik, csak nincs bekerítve. Ezért a panaszt eljuttattuk a plébániához, és kiderült: az őszi takarítás keretében hamarosan rendbe rakják a területet.
A kétezres években lapunk is többször írt a téren uralkodó áldatlan állapotokról. 2005-ben még illegális szemétlerakóként funkcionált a sportpálya is, 2008-ban már hulladékmentes volt a pálya, de másutt még mindig sok volt a szemét. Az akkori állapothoz képest sokat léptek előre, ám a környékbeliek elmondása szerint még mindig előfordul, hogy oda hordják magánterületről a levágott faágakat, kiszáradt karácsonyfákat, összegyűjtött száraz leveleket műanyag zsákban. Így kerülhetett oda a gallykupac is, ami most takarást biztosít.
Már 2006-ban is tervezték, hogy bekerítik újra a területet, de erre akkor nem volt forrás – azóta sincs kerítés. Júliusban írtuk meg, új plébános került a Szent Miklós-plébániára, aki célként tűzte ki a szerzetesház és a templom felújítását is, mert néhány év múlva balesetveszélyessé válhat. Végleges megoldást, úgy tűnik, a felújítás hozhatna, a plébániához tartozó, jelenleg közterületként használt magánterület bekerítésével.
Árpád-kori apátság
Az 1300-as évek elején telepedtek meg Szegeden a domonkos rendi szerzetesek, akik templomukat az Árpád-kori Szent Miklós bencés apátság romjain építették fel. Ez a török uralom alatt teljesen elpusztult, a helyén a minorita ferencesek építettek kolostort, majd templomot, ami 1767-ben készült el: a védőszent maradt Szent Miklós, az ő kultuszát ápolták itt tovább. A kapu oszlopos előrészével 1928-ban egészítették ki a késő barokk stílusú templomot.