Makói gazdák hagymás álmai

Nehéz földhöz jutni, családi háttér is kell a fiatal gazdák indulásához, de aki szorgalmas, boldogulhat – mondja a 42 esztendős [namelink name="Kádár József"]. A MAGOSZ tagszervezeteként működő Csanád és Térsége Gazdakör őt választotta nemrégiben elnökké. A makói gazdálkodók szervezete bő két esztendeje alakult. A legaktívabb és a legnépesebb gazdakör a megyében: taglétszáma évről évre gyarapszik, most közel százan vannak. Egyre több a fiatal – sokan felsőfokú tanulmányok után vágnak bele a földművelésbe.

A Mars téren is ott vannak

Aki kíváncsi a Csanád és Térsége Gazdakör tagjainak terményeire, Szegeden, a Mars téri piacon is talál belőlük. A gazdaszervezet az Agrárkamara jóvoltából az úgynevezett tanyai gazdák piacán kapott elárusítóhelyet, ahol 15 termelő kínálhatja portékáit. Ez alkalmanként nem nagy tétel egy-egy gazdának, de mint a mondás tartja, a sűrű fillér jobb, mint a ritka forint – mondja Kádár József, aki hozzáteszi: a Mars téri hely arra is jó, hogy a makói föld terményeinek hírét-nevét öregbítse.

A makói gazdakör 2 évvel ezelőtt tett szert országos hírnévre, amikor néhány tagjuk elhatározta: mivel a hasonló munkákhoz központi segítséget hiába várnak, a rákosi határban lévő földjeik belvízmentesítése érdekében maguk ásnak csatornát. A 3 és fél kilométeres belvízelvezető 250 hektárról vitte el a földfelszínen felgyülemlett csapadékot. Az összefogás példájaként emlegetett csatorna összesen nagyjából egymillió forintba került – 34 gazdálkodó fizetett érte hektáronként 4000 forintot. Meglepő, de az önerős csatornázás példáját később sehol sem követték. Kádár József azt mondja, bizonyára azért, mert a 2011-es belvizes évet aszályos követte, de talán azért is, mert egyre kevesebb a gazdák pénze. A csatorna mindenesetre megvan, és most bizonyára hasznát veszik majd: már látni, hogy gyűlik a víz a földeken.

A makói hagymaszövetkezet megalapításával kapcsolatos szervezőmunka [namelink name="Mágori Józsefné"] parlamenti képviselő közreműködésével jó egy éve indult, a szövetkezet célja pedig az, hogy visszahozza Makóra a kutatást és a fajtafenntartást, emellett központi támogatással hagymafeldolgozó üzemet indítson. A várva várt alakuló ülés csütörtökön volt. Kádár József szerint a szövetkezetnek és a makói hagymatermesztésnek van jövője, ehhez azonban mindenekelőtt az értékesítést kell megoldani. Ennek pedig az az alapfeltétele, hogy új hagymafajtákat kell a termelésbe vonni és stabil minőséget biztosítani a piacnak – például a Givaudan makói üzemének.

* * *

A delmagyar.hu mini hagymadossziéja
Van-e jövője a makói vöröshagymának?
Megalakult a makói hagymások szövetkezete
Minisztériumi program a makói hagymáért