Pulitzernek nem tetszene a mai magyar sajtó

A résztvevők megkoszorúzták a szoborparkban a város szülöttének mellszobrát, és a Koronában konferenciát tartottak. Csillag emlékeztetett, Pulitzer ismerte föl, hogy a sajtónak a közélet tisztaságáért folytatott harccal kell a haladást szolgálnia. Az ő lapjai használtak először illusztrációkat, vezettek be hétvégi, női és szabadidős mellékleteket, ő közölt szerkesztőségi véleményt és szorgalmazta a tényföltáró riportok készítését. Az első magyar származású kongresszusi tagként hamar ráébredt, hogy az újságírás és a politika nem művelhető egyszerre, mert a sajtót a hatalom mindig megpróbálja befolyásolni.

Az 1847-ben Makón született férfi ősei zsidó kereskedők, a 18. században telepedtek le Makón – mondta [namelink name="Urbancsok Zsolt"] történész, főlevéltáros. A dédapa, Baruch, a nagyapa, Mihály, és az édesapa, Fülöp is kereskedelemmel foglalkozott, s a család időben fölismerte a kínálkozó lehetőségeket. Csak abban hibáztak, hogy épp akkor költöztek Pestre, amikor itthon igazán föllendült a hagymatermelés és -kereskedelem. Jellemző, hogy egy polgár újította meg a sajtót, hiszen a hírlapírást a polgárság igényei hívták életre és formálták világszerte – mondta [namelink name="Horváth Gábor"], a Népszabadság főszerkesztő-helyettese.

Az országos napilap korábbi amerikai tudósítója emlékeztetett arra, hogy a sajtó- és véleményszabadságot az USÁ-ban a független állam egyik legfontosabb vívmányának tekintik, naponta hivatkoznak rá vitás ügyekben. Idézte Thomas Jeffersont, aki, ha választania kellett volna, inkább kormány nélküli, de újságokkal ellátott országot kívánt, mint sajtó nélküli, de kormánnyal rendelkező országot. Ma azok a legjobb lapok Amerikában, amelyek családi tulajdonban vannak, mert a nagy médiabirodalmakat a könyvelői szemlélet irányítja, ami gyakran jut arra a következtetésre, hogy a kormánnyal okosabb jóban lenni.

Itthon, nekünk nincs szégyellnivalónk, de sok még a tennivalónk – utalt a magyar sajtó helyzetére [namelink name="Wisinger István"] televíziós újságíró, tanár. Ha Pulitzer most hazalátogatna, valószínűleg tetszene neki a magyar média sokszínűsége, az internetes blogok világa is lelkesítené. A magyar bulvárból a bulvárújságírás atyja bizonyára hiányolná a közéleti érdeklődést, azt pedig sajnálná, hogy van is oknyomozás meg nincs is, és hogy a publicisztikaírás ennyire pártos. A levezető elnök, [namelink name="Baló György"] televíziós újságíró úgy foglalta össze a tanulságokat, hogy a korrupció elleni harc, a politikától és a gazdasági érdekektől való függetlenség terén lenne mit tanulni Pulitzertől.

Az ünnepségen immár ötödik alkalommal adták át Molnár László makói újságíró, képviselő ötlete nyomán a diákújságírók számára alapított Pulitzer József Szülővárosa Díjat. Idén összesen 66 pályamű érkezett, s a bírálóbizottság – amelynek tagja lett [namelink name="Sulyok Erzsébet"], lapunk főszerkesztője is – középiskolás kategóriában Schmalcz Attilának ítélte a díjat, az egyetemisták, főiskolások között Kovács Anikó vehette át a Pulitzer-szobor mását [namelink name="Buzás Péter"] polgármestertől. Különdíjat kapott [namelink name="Gáncsos Kármen"] és [namelink name="Sándor Alexandra Valéria"]. Utóbbi nem tudott eljönni, a díjat tanára, a nyíregyházi főiskola docense, [namelink name="Zöldi László"] újságíró vette át. Zárszóul [namelink name="Eötvös Pál"], a MÚOSZ nemrégen leköszönt elnöke arról beszélt, hogy akik ezt a szakmát művelik, ma gyakran kerülnek válaszút elé: hitelesen dolgoznak, vagy vigyáznak egzisztenciájukra. Ő is szeretne hinni abban, hogy van remény, és ez a helyzet változni fog.