Maró oldatot isznak a bőrükért

Rómában terpentint (fenyőfélékből nyert gyantás lé – a szerk.) ittak a nők, hogy szép sápadtak legyenek, a 20. században atropin-becseppentéssel tettek szert szép, tág pupillájú, csillogó szemekre. A bőrüket dédanyáink íróval kenték. A vajgyártáskor keletkezett folyadékhoz tejsavbaktériumokat adva keletkező írót ma is használják külsőleg és belsőleg is, mert valóban jótékony hatású.

Amikor egy gyógyszeren az olvasható: „szájon át történő alkalmazásra", néha megmosolyogjuk, ugyan, hova máshova tehetnénk azt a tablettát? Pedig előfordul, hogy valami véletlenül vagy pedig abban a hitben, hogy megszépít, nem oda kerül, ahova való.

Ha lecsúszik a kúp

– Öntöttem egy kis teát magamnak, hogy bevigyem éjszakára, a kezemben pedig a hüvelykúpot vittem, hogy lefekvés előtt felhelyezzem – mesélte történetét egy szegedi édesanya, Mariann –, de annyira elgondolkodtam, hogy véletlenül bevettem a teával. Persze rögtön leesett, milyen hülyeséget csináltam, rá is írtam a szerelem számlájára, de meg is ijedtem: hívtam az ügyeletes gyógyszertárat, lehet-e bajom. Szerencsére megnyugtattak, az égvilágon semmi.

Ez előfordul, vicc is társul hozzá: „már mióta szedem ezt a végbélkúpot, még sincs székletem". – Az esetek többségében véletlenül kerülnek a szervezetünkbe nem oda való dolgok – kommentálta [namelink name="dr. Zacher Gábor"] főorvos, a Honvédkórház sürgősségi osztályának vezetője. – Ezek megelőzhetők lennének, de a felvilágosítás ellenére is sokan üdítős-, borosüvegben tárolják a vegyszereket, és erről megfeledkeznek: egy korty a fagyállóból, permetezőszerből, háztartási sósavból elegendő lehet a halálhoz.

Hidrogén-peroxidot csak külsőleg!

Az más dolog, hogy ömlesztik ránk az információt, mit fogyasszunk, mitől leszünk szebbek, egészségesebbek. Egy szegedi fodrásznő mesélte, elképedt, amikor a vendége azzal állt elő, hogy hígított hidrogén-peroxidot fogyaszt, hogy szebb legyen a bőre. Az orvos felhívta a figyelmet, kizárólag külsőleg szabad használni:

a haj szőkítésére használják a fodrászok, az orvosok pedig sebek öblítésére a 3 százalékost azért, hogy a baktériumok, amelyek oxigénhiányos állapotban szeretnek lenni, elpusztuljanak. A vadászok használják a 20-25 százalékos töménységűt az agancs, koponya kifehérítésére.

Dr. Zacher Gábor.

A sürgősségi osztály vezetője egy esetről is beszámolt, amikor a páciens ebbe véletlenül belekortyolt, azonnal a nyelőcsöve, gyomra nyálkahártyáját kimarta, a hidrogén-peroxidból oxigén szabadult föl, amely felfújta a gyomrát, és az oxigénmolekulákat belepréselte a keringésbe. A következménye légembólia lett, illetve a stroke-éhoz hasonló idegrendszeri tünetekkel járt együtt.

Az orvos „méregtelenít"

A petróleumot régen csodaszernek tartották: származékait iszogatták. Azt mondták, a fekélybetegeknek hasznos. Bőrápoló, rákmegelőző hatását még most is hirdetik. Az orvos szerint nincs ilyen hatása, sőt kifejezetten mérgezővé tud válni.

1. A szauna „méregtelenít".

– Nem, mert ásványi anyagokat és vizet veszítünk, nehézfémeket, mérgeket nem.

2. Ha egy ismert arc reklámoz, biztosan jó a termék.

– Nem, féligazságokat tartalmaz. A máriatövis például nem „méregtelenít", ahogy a reklámban hallható, hanem elősegíti a máj regenerációját, használják a medicinában.

3. Ártalmasak a gyógyszertabletták kötőanyagai.

– Nem, csak cukorbetegeknél, laktózérzékenyeknél okozhat gondot. Ezeket feltüntetik az összetevők között.

4. A nátrium-benzoát és a szalicil mérgező.

– Nem, mert nagyon picit használunk belőlük a befőttekhez, inkább az előbbire érzékenyeknél allergiás reakciót okozhat.