Megosztott társadalom

2021.04.21. 19:24

Jogállamisági aggályokat vet fel a George Floyd-ítélet

Politikai nyomás alatt döntöttek, ez új jelenségnek tekinthető az amerikai igazságszolgáltatásban.

– A George Floyd-ügy, illetve a fekete férfi meggyilkolásával vádolt Derek Chauvin elleni bírósági ítélet

még inkább éket ver az afroamerikai és a fehér társadalom jelentős része közé

– mondta el a Magyar Nemzet megkeresésére Magyarics Tamás, az ELTE és a Nemzeti Közszolgálati Egyetem oktatója, aki szerint az ugyan természetes, hogy egy jogállamban felelősségre kell vonni valakit a tettéért, és el kell ítélni, amennyiben valóban bűnös, de az ügy prejudikálása már nem fér be a jogállami keretek közé. Ezzel az Amerika-szakértő elsősorban arra utalt, hogy a keddi ítélethirdetést megelőzően több demokrata politikus, köztük Maxine Waters képviselő is olyan nyilatkozatokat tett, amelyek szerint „további erőszakot fog szülni”, ha a bíróság ítélete nem felel meg a demokraták szájízének.

– Ez mindenképp új jelenségnek tekinthető az amerikai igazságszolgáltatásban

– fogalmazott Magyarics Tamás. Nem véletlen, hogy míg Joe Biden amerikai elnök vagy alelnöke, Kamala Harris üdvözölték az ítélethirdetést, addig a republikánusok inkább azt hangsúlyozták, hogy a politikai hangulatkeltés olyan nyomás alá helyezte az igazságszolgáltatást, amit nem szabadna megengedni.

 

A szakértő szerint arról természetesen lehet vitatkozni, hogy milyen szakmai, illetve etikai hibákat vétett Derek Chauvin tavaly májusban, és annak tekintetében is ütközhetnek a vélemények, hogy jogos-e az, hogy az egykori rendőrtisztet mindhárom ellene felhozott vádpontban bűnösnek találták,

de afelett sem lehet szemet hunyni, hogy az ítélet szinte borítékolható volt,

a bíróság ugyanis számos intést kapott a baloldal felől, amelyekben egyértelművé tették: következményei lesznek, ha Chauvin ítélete nem az elvárt forgatókönyv szerint alakul. – Ez már nem nagyon fér bele a jogállamba vagy a demokráciába – húzta alá Magyarics Tamás.

Végletekig megosztott az amerikai társadalom

Magyarics elmondta azt is: az amerikai társadalom megosztottsága az utóbbi évtizedekben erősebb lett, mint valaha. – Sokan 50–50 százalékos társadalomról beszélnek, ezt a szembenállást pedig jól igazolja a tavaly novemberi elnökválasztás is, amelyen Joe Biden amerikai elnök alig néhány millióval kapott több szavazatot, mint Donald Trump egykori elnök – érvelt a szakértő. Hozzáfűzte: a faji egyenlőség kérdése, valamint az úgynevezett pozitív diszkriminációs megközelítés legalább ugyanilyen mértékben megosztja a társadalmat.

– A demokraták az utóbbi évtizedekben erősen támogatták a pozitív diszkriminációs törekvéseket, szemben a republikánusok által vallott „színvak társadalom” víziójával, amelyben elvileg nem lennének pozitívan megkülönböztetve az emberek bőrszín, nemi identitás vagy bármi hasonló attribútum alapján – magyarázta Magyarics Tamás. Hozzáfűzte: a mostani Biden-adminisztráció ráadásul például mesterséges kvótákat is be kíván vezetni különböző – akár szövetségi – munkahelyeken.

– Ez a polarizáció meglehetősen szétzilálta az amerikai társadalmat.

Erre a jelenségre már a ’80-as években is felhívták a figyelmet nemcsak a konzervatív, de a liberális filozófusok, történészek is, ugyanis amennyiben megszűnik minden olyan közösen vallott érték, ami egy társadalmat összeköt, akkor az komoly következményekkel járhat: például külön identitásokat, párhuzamos társadalmakat alakíthatnak ki az afroamerikaiak, a fehérek és a latinók – fűzte hozzá.

A legtöbb bűncselekmény a feketékhez kapcsolódik

Elmondta azt is, ha abba az irányba halad egy ország, illetve a világ társadalomtörténete, hogy egy nemzeti minimumban sem tudnak megegyezni sem a történelmi múltban, sem a jelenben, akkor az alapvetően legyengíti az adott ország külpolitikai reakcióképességeit is. Magyarics Derek Chauvin ügyével kapcsolatban elmondta azt is: noha erről ritkán esik szó a médiában, de

az erőszakos cselekmények és lövöldözések túlnyomó része nem különböző etnikai csoportok között megy végbe, hanem etnikai csoportokon belül,

az afroamerikaiak pedig különösképpen magasan vannak reprezentálva az effajta esetekben.

Ahogy arról korábban a Magyar Nemzet részletesebben írt, Derek Chauvin volt rendőrtisztet kedden mindhárom, ellene felhozott vádpontban bűnösnek találta az esküdtszék a Minneapolisban található Hennepin megyei bíróságon. A volt rendőr akár negyven évig terjedő börtönbüntetésre is számíthat. A rendőrtiszt várhatóan meg fogja fellebbezni az ítéletet.

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a delmagyar.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!

Ezek is érdekelhetik

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a delmagyar.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!

Rovatunkból ajánljuk

További hírek a témában