Ukrán válság

2024.03.26. 06:14

Kuleba ismét Patriot légvédelmi rendszerek küldésére sürgette a Nyugatot

762. napja tart a háború a szomszédunkban. Hírfolyamunkban az MTI, a Magyar Nemzet, a Mandiner és az Origo híreiből válogatunk.

MW

Sűrű fekete füst száll fel egy orosz rakétatalálatot kapott elektromos létesítményből a kelet-ukrajnai Harkiv városban 2024. március 22-én

Forrás: MTI/AP

Fotó: Jevhen Tyitov

Zsigmond Barna Pál: beszélni kellene már a békéről is

Több mint két évvel az orosz-ukrán háború kirobbanása után már a brüsszeli Politico is kezdi kritikusan vizsgálni az egyoldalú nyugat-európai háborús narratívát, a lap szerint beszélni kellene már a békéről - írta az Európai Uniós Ügyek Minisztériumának parlamenti államtitkára Facebook-oldalán.

Zsigmond Barna Pál bejegyzése szerint a lap felveti, hogy mielőtt Oroszország megtámadta Ukrajnát, sok európai vezető homokba dugta a fejét és nem volt hajlandó elismerni a közelgő háborús veszélyt. Most pedig, a háború harmadik évében ugyanígy nem a békéről, hanem a háború katonai és pénzügyi támogatásáról beszélnek. Ez még hosszabb, még nagyobb háborúhoz, akár világháborúhoz vezet.

Azt is írja: nagy felháborodást keltett európai vezető politikusok körében Ferenc pápa azon kijelentése, miszerint bátorság kell felemelni a fehér zászlót, és béketárgyalásokat kezdeni, mielőtt a dolgok még rosszabbra fordulnak.

Emmanuel Macron francia elnök 2024 februárjában odáig ment, hogy egy újságírói kérdésre adott válaszában nem zárta ki, hogy valaha szárazföldi francia csapatok lépjenek Ukrajnába, hogyha ez a célok eléréséhez szükséges lesz - írja Zsigmond Barna Pál. A francia elnök az állítását később a francia köztelevízióban is megismételte, kiemelve, hogy semmilyen eszköz használatától sem szabad visszariadni Oroszország ellen - emlékeztetett az államtitkár.

A magyar politikus szerint megdöbbentő, hogy a francia elnök mögé további politikusok is felsorakoztak. Radoslaw Sikorski lengyel külügyminiszter a francia elnök kijelentésre reagálva üdvözölte Emmanuel Macron katonák Ukrajnába küldésére vonatkozó kezdeményezését, majd hozzátette, hogy nem tartja elképzelhetetlennek NATO-erők ukrajnai jelenlétét.

Petteri Orpo finn miniszterelnök Strasbourgban, az Európai Parlamentben tartott felszólalásában Ukrajna támogatását nemcsak erkölcsi, hanem stratégiai szükségszerűségnek is nevezte. Szerinte Oroszország legyőzhető, amelyhez a pénzügyi erőforrások rendelkezésre állnak, most pedig a politikai elköteleződést kell bizonyítani - olvasható a bejegyzésben.

Zsigmond Barna Pál idézi Ursula von der Leyent, az Európai Bizottság elnökét is, aki a februári müncheni biztonságpolitikai konferencia margóján a Financial Times-nak adott interjújában a védelmi kiadások kapcsán kijelentette, hogy "többet kell költenünk, jobban kell költenünk, európai módon kell költenünk".

Az államtitkár azt is írja, hogy a nyugati államok beavatkozása miatt az orosz retorikában is fordulat állt be: a Kreml szóvivője közölte, hogy az ukrajnai invázió egy "különleges katonai műveletként" indult ugyan, ám mostanra úgy látják, hogy "háborúban" állnak.

Mindeközben Európa egyre inkább magára marad Ukrajna finanszírozásával - olvasható a bejegyzésben. Az írja, az Egyesült Államokban a novemberben esedékes amerikai elnökválasztáson Joe Biden és Donald Trump között az egyik fő politikai törésvonal várhatóan a háború folytatása vagy a béke előmozdításának kérdése lesz.

Ukrajna pénzügyi támogatása ugyanakkor már most is akadozik. Miután 2024. február 7-én a washingtoni szenátus leszavazta a több mint 118 milliárd dollárnyi forrást előirányzó kiegészítő finanszírozási törvénytervezet eljárási napirendre vételét, amely Ukrajna és Izrael, valamint az indo-csendes-óceáni térség támogatása mellett határvédelmi és bevándorlásügyi reformokat is tartalmazott volna, egy héttel később elfogadott egy javaslatot, amely mintegy 60 milliárd dollárt biztosítana Ukrajna számára. A jóváhagyási folyamat azonban ezt követően elakadt a képviselőházban. Az európai államok háborúpártiságát jól példázza, hogy 19 európai ország parlamentjének házelnöke levélben kérte a képviselőház republikánus elnökét a szenátus által támogatott törvénytervezet elfogadására - írja Zsigmond Barna Pál.

Véleménye szerint a képet tovább árnyalja, hogy a Financial Times értesülései szerint az USA vezetése felszólította Ukrajnát, hogy hagyjon fel az orosz energetikai infrastruktúra támadásával, mivel az nemzetközi szinten elszabadíthatja az olajárakat. A nyersolaj ára az idei évben 15 százalékkal emelkedett, amely felfelé tolja az üzemanyag árát is - éppen a választási kampány kezdetén. Ez kedvezőtlenül érintené az újraválasztásra készülő Biden elnök esélyeit, tekintettel az amerikai lakosság üzemanyag árak iránti érzékenységére - olvasható a parlamenti államtitkár bejegyzésében.

Robert Fico: Szlovákia érdekelt Ukrajna támogatásában, de nem fegyverekkel kíván segíteni

Szlovákia érdekelt abban, hogy "minden hozzáférhető eszközzel" támogassa Ukrajnát, de nem fog fegyvereket szállítani oda - jelentette ki Robert Fico szlovák miniszterelnök kedden Pozsonyban, miután találkozott Christopher Cavolival, a NATO európai erőinek főparancsnokával.

A találkozón Robert Fico ismételten megerősítette kormánya azon álláspontját, hogy nem küldenek fegyvereket Ukrajnának.

A miniszterelnök és az észak-atlanti szövetség európai erőinek főparancsnoka egyetértettek annak szükségességében, hogy a NATO-tagállamok védelmi erőit tovább erősítsék.

"Szlovákia számára ebben az összefüggésben egyéni jelentősége van annak, hogy újfent bebiztosítsa területének légvédelmi és rakétavédelmi lehetőségeit" - jelentette ki a kormányfő, akinek szavait a szlovák hírügynökség idézte.

Robert Fico kedden, a szlovák államfőválasztás nem egészen két hét múlva esedékes második fordulója kapcsán kitért az előző kormány Ukrajnával kapcsolatos hozzáállására is, és bírálta a voksolás első körében győztes Ivan Korcok korábbi külügyminisztert, mivel szerinte Korcok részt vett a szlovák hadsereg képességeinek leépítésében azzal, hogy Ukrajnának ajándékozott "mindent, ami értékes". Szlovákia az előző kormányzat idején egyebek mellett teljes - MiG-29-esekből álló - vadászrepülő-állományát, valamint S-300-as légvédelmi rendszereit is Ukrajnának adományozta.

Robert Fico háborús uszítónak nevezte Ivan Korcokot, és bejelentette , hogy az államfőválasztás második körében is Peter Pellegrinit, a pozsonyi törvényhozás elnökét támogatja, aki megfogalmazása szerint "érzi a béke értékét". Kijelentette: "ha esetleg valakinek nem is tetszik valami Pellegrinin, itt most arról van szó, hogy egy olyan háborús uszító kerülhet az állam éllére, mint Korcok, aki gondolkodás nélkül támogatni fog mindent, amit a Nyugat parancsol neki, beleértve azt is, hogy belevonná Szlovákiát a háborúba".

Az ukrán külügyminiszter ismét Patriot légvédelmi rendszerek küldésére sürgette a Nyugatot

Dmitro Kuleba külügyminiszter a legutóbbi, Ukrajna elleni nagyszabású orosz támadások okán felszólította a Nyugatot, hogy lássák el Ukrajnát Patriot légvédelmi rendszerekkel, mondván, hogy az egy olyan fegyver, amelyre Ukrajnának égetően szüksége van.

Ha lenne elég légvédelmi rendszerünk, nevezetesen Patriot rendszerünk, nemcsak embereink életét, hanem gazdaságunkat is meg tudnánk védeni a pusztítástól

 - szögezte le a tárcavezető a Politico brüsszeli kiadványnak adott, kedden megjelent interjújában. 

Patriot föld-levegő rakétarendszert mutatnak be a Varsó-Ramom katonai repülőtéren 2023. április 20-án. A radomi repülőtéren a lengyel katonák a Patriot rakétarendszerek, valamint a Mala Narew és a Pilica légvédelmi rendszerek használatát sajátítják el 
Fotó: Pawel Supernak / Forrás: MTI/EPA-PAP

Kuleba hangsúlyozta, hogy ezek a rendszerek a frontvonalon is javítanának a helyzeten, ahol az orosz légierő tömegesen használ olyan légibombákat, amelyek segítik az orosz megszálló erők előrenyomulását. Megjegyezte, hogy ezek a légibombák olyan fegyverek, amelyek elől "nem lehet elmenekülni".

Kuleba emellett kifogásolta, Kijev nem kap konkrét választ Németországtól arra vonatkozóan, hogy Berlin hajlandó-e nagy hatótávolságú Taurus rakétákat adni Ukrajnának.

Magyar és ukrán rendőri vezetők tárgyaltak Ungváron az együttműködésről

Magyar és ukrán rendőrségi vezetők folytattak eszmecserét a kárpátaljai Ungváron a több területen zajló együttműködésükről, kiemelten a magyar szakértők jövőbeni segítségnyújtásáról az ukrajnai háborúban elesettek azonosításában - hozta nyilvánosságra kedden hivatalos honlapján az ukrán országos rendőrség.

A közlemény szerint a magyar delegációt Balogh János országos rendőrfőkapitány, az ukrán tárgyalóküldöttséget pedig Ivan Vihivszkij országos rendőrfőnök vezette. A két fél megvitatta a további együttműködést, különös tekintettel az illegális fegyver- és kábítószer-kereskedelemre, a szervezett bűnözés elleni küzdelemre, valamint Magyarország jövőbeni segítségére a háborúban elhunytak DNS-vizsgálattal történő azonosításában.

Az ukrán országos rendőrség sajtószolgálata hangsúlyozta, hogy a háború kezdete óta a magyar rendőrség segítséget nyújt az ukrán rendfenntartóknak. Ukrán tűzszerész rendőrök 12 tanfolyamon és képzésen vettek részt, amelyek kiterjedtek a robbanószerek ártalmatlanítása mellett a pilóta nélküli robotrendszerek használatára, valamint a sugárzási, kémiai és biológiai fenyegetések elleni küzdelemre. Emellett víz alatti aknamentesítési tanfolyamokat is tartottak Budapesten ukrán rendőröknek, és Magyarország felszereléseket is biztosított Ukrajnának az aknamentesítéshez.

Mára az ukrán rendőrök a szokásos rendőri feladataikon túl, a hadiállapotok közepette új feladatokat kaptak. Ezek közé tartozik a harci tevékenységben való részvétel, a stabilizációs intézkedések, az evakuálások, a háborús bűnök kivizsgálása és az állampolgárok azonosítatlan holttesteinek azonosítása

 - sorolta Vihivszkij. Hangsúlyozta, hogy 

az ukrán rendőrség számára most minden segítség és támogatás fontos, amit Ukrajna partnerei nyújtani tudnak.

"Fontos kérdés a sérült kollégáink kezelése, rehabilitációja. Hálásak vagyunk a segítségért, amelyet Magyarország már eddig is nyújtott, és én személyesen megköszönöm a magyar rendőrfőkapitánynak, hogy meglátogatta sebesültjeinket magyarországi kórházi kezelésük alatt" - mondta az ukrán rendőrfőnök magyar kollégájának, Balogh Jánosnak.

"Minden tőlünk telhetőt megteszünk, és reméljük, hogy ezzel hozzájárulunk a közös ügyhöz. Magyarország készen áll arra, hogy komoly segítséget nyújtson Ukrajnának a robbanásveszélyes tárgyak ártalmatlanításában" - idézte Baloghot az ukrán rendőrség sajtószolgálata.

Az ukrán elnök leváltotta a védelmi tanács titkárát

Volodimir Zelenszkij ukrán elnök menesztette Olekszij Danyilovot az ukrán Nemzetbiztonsági és Védelmi Tanács (RNBO) titkári posztjáról - derült ki az államfő hivatalos honlapján kedden közzétett rendeletéből.

Special Event At The Kyiv Security Forum In Kyiv
 Olekszij Danyilov
Fotó: Maxym Marusenko / Forrás: NurPhoto / AFP

Zelenszkij egy másik rendelettel a külső hírszerző szolgálat eddigi vezetőjét, Olekszandr Litvinenkót nevezte ki erre a posztra. Litvinenkót pedig Oleh Ivascsenko váltja a külső hírszerzés élén. Ivascsenko ezelőtt a katonai hírszerzés főnökének helyettesi posztját töltötte be.

Ukrán haditengerészet: az ukrán erők csapást mértek egy oroszok által megszállt hadihajóra

Az ukrán csapatok Neptun rakétával csapást mértek az oroszok által 2014-ben elfoglalt Kosztyantin Olsanszkij nevű nagy partraszállító hajóra, amelyet az orosz erők még 2014-ben foglaltak el - közölte Dmitro Pletencsuk, az ukrán haditengerészet szóvivője kedden egy tévéműsorban.

A szóvivő elmondta, hogy miután az oroszok elfoglalták az ukrán hajót, a vízi jármű kilenc évig a Szevasztopoli-öbölben állt. 

Alkatrészekre bontották, egyszerűen kifosztották. A tizedik évben pedig rájöttek, hogy kifogytak a partraszállító hajókból, és úgy döntöttek, hogy helyreállítják, amit egy éven belül meg is tettek

 - fejtette ki, hozzátéve, hogy a hadihajót Ukrajna elleni műveletekben készültek felhasználni. Indoklása szerint ezért döntött úgy az ukrán hadsereg, hogy támadást intéz a hajó ellen. Kijelentette, hogy a hajót harcképtelenné tették. Szerinte

 vannak sérültek is az orosz legénység tagjai között, de az okozott veszteség felmérése még folyamatban van.

Vadim Filaskin, Donyeck megye kormányzója a Facebookon arról tájékoztatott, hogy keddre virradó éjjel az orosz erők csapást mértek a régióban lévő Novohrodivka településre, aminek következtében egy 23 éves nő életét vesztette, egy másik helyi lakos pedig megsérült. Károk keletkeztek egyebek mellett egy hivatali épületben, egy kollégiumban, egy hangárban és két családi házban - tette hozzá.

Ihor Terehov, Harkiv polgármestere arról adott hírt, hogy az orosz hadsereg rakétatámadást indított a város egyik lakónegyede ellen, de senki sem sérült meg.

Mikola Olescsuk, az ukrán légierő parancsnoka arról számolt be, hogy az éjjel az orosz erők 12 Sahid drónnal támadták Ukrajnát, a légvédelem valamennyit a levegőben megsemmisítette.

Az ukrán vezérkar keddi helyzetjelentésében azt írta, hogy az orosz hadsereg ukrajnai embervesztesége megközelítőleg meghaladta a 438 ezret. Az ukrán erők hétfőn megsemmisítettek egyebek mellett hat orosz harckocsit, 24 tüzérségi és egy légvédelmi rendszert, valamint 14 drónt.

Andrij Kostyin ukrán főügyész az Interfax-Ukrajina hírügynökségnek adott interjújában elmondta, hogy hivatalának becslése szerint több mint tízezer ukrán civilt tartanak fogva a megszállt területeken és az Oroszoroszági Föderációban. Ezen felül 5,6 ezer ukránt vetettek alá kínzásoknak. Hozzátette, hogy utóbbiak száma ennél jóval magasabb is lehet.

Ukrán biztonsági szolgálat: terrorcselekményt megkísérlő orosz ügynököket vettek őrizetbe

Ukrajnában őrizetbe vettek két személyt, akiket azzal gyanúsítanak, hogy megpróbáltak felrobbantani egy fegyverszállításra használt vasútvonalat - közölte kedden az Ukrán Biztonsági Szolgálat (SZBU).

A korábban őrizetbe vett személyek, akiket csak kijevi és harkivi lakosokként azonosítottak, a Poltava régióban lévő központi vasútvonal mellett robbanószerkezetet helyeztek el, és azt tervezték, hogy távirányítással felrobbantják, de az SZBU tisztjei tetten érték őket - derült ki a közleményből.

A megszállók azt remélték, hogy tönkreteszik az ukrán fegyveres erőknek szánt fegyver-, lőszer- és üzemanyag-szállítmányok logisztikai útvonalait

 - közölte az SZBU.

Az őrizetbe vettek telefonjait lefoglalták, és kapcsolattartójukat Oroszország legfőbb belföldi hírszerző ügynökségének, a Szövetségi Biztonsági Szolgálatnak (FSZB) egyik tisztjeként azonosították - közölték.

A pokolgépet a március 21-22-én a létfontosságú ukrán infrastruktúrát sújtó orosz légicsapások során akarták felrobbantani - tette hozzá a szervezet.

Vampire lövedékekkel támadták Belgorodot

A belgorodi régió felett cseh Vampire többszörös kilövésű rakétarendszer (MLRS) 13 lövedékét fogták el – számolt be róla az orosz védelmi minisztérium.

Drón és rakétatámadás Donyeck irányában

Ukrajna 12 Shahed drónt lőtt le, amelyet Oroszország a Krím-félszigeten lévő Csauda-fokról indított, két S-300-as légvédelmi irányított rakétával együtt Donyeck megye irányába.

Bizonyítékokat akar a nagykövet

Oroszország varsói nagykövete figyelmen kívül hagyta, hogy bekérették a lengyel külügyminisztériumba, miután a lengyel hadsereg azt mondta, hogy egy Ukrajnára indított rakéta megsértette a lengyel légteret.
A nagykövetség megerősítette, hogy Szergej Andrejevet beidézték, de a találkozó előtt „bizonyítékokat” akart látni a légtérsértésről.
Radoslaw Sikorski lengyel külügyminiszter hétfőn Jens Stoltenberg NATO-főtitkárral beszélt az incidensről.
Lengyelország a következő napokban dönt a következő lépésekről, mivel nem hagyhatja figyelmen kívül a nagykövet magatartását – mondta Wladyslaw Kosiniak-Kamysz, Lengyelország miniszterelnök-helyettese és védelmi minisztere.

Két hétre elnapolták

Az Egyesült Államok Kongresszusa ismét két hétre elnapolta annak a segélytörvénynek a tárgyalását, amelyik 60 milliárd dollárt juttatna Ukrajnának az orosz invázió elleni védekezéshez – értesült a The Guardian washingtoni tudósítója.
Michael McCaul texasi republikánus, a képviselőház külügyi bizottságának elnöke, aki támogatja Ukrajna felfegyverzését, vasárnap a CBS News-nak azt mondta, hogy Mike Johnson – a képviselőház elnöke, aki Donald Trump nyomására a törvénytervezetet bizonytalanságban tartotta – elkötelezte magát a szavazás megtartása mellett. Ukrajna megsegítéséről a Kongresszus a húsvéti ünnepről visszatérve szavazhat.

Izland csatlakozik a csehekhez

Izland bejelentette, hogy csatlakozik a cseh kezdeményezéshez, amelynek célja legalább 800 000, a világ minden tájáról beszerzett tüzérségi lövedék leszállítása Ukrajnának - az uniós kötelezettségvállalásokon túl.

Nyomás alatt Csasziv Jar

A kelet-ukrajnai Csasziv Jar városa "nehéz és feszült" helyzettel néz szembe - közölte az ukrán hadsereg egyik tisztviselője. Az orosz erők „megpróbálták átnyomni a védelmünket, hogy elérjék a várost” – mondta Oleg Kalasnyikov az ukrán 26. tüzérdandártól, hozzátéve, hogy az oroszok erőteljes irányított bombákat dobtak „lakott területekre és megerősített állásainkra”.

500 ezer tüzérségi lövedék

Ukrajna 500 000 tüzérségi lövedéket kapott az EU-tól, a beígért egymillió lőszer fennmaradó részét pedig az év végéig szállítják Josep Borrell, az EU külpolitikai főképviselője szerint. „Emellett az európai védelmi ipar 400 000 lövedéket is szállít Ukrajnának kereskedelmi szerződések révén. A cseh kezdeményezés az EU-n kívüli lőszervásárlásra ezen erőfeszítések mellett jön létre. Ez azonban korántsem elég, és mind a termelési kapacitásunkat, mind az Ukrajna támogatására fordított pénzügyi forrásokat növelnünk kell” - mondta Borrell.

A Krímről támadták Kijevet

Tíz ember, köztük egy tizenéves lány megsebesült hétfőn, amikor két orosz rakétát lőttek ki Kijevre. A hatóságok szerint a művészeti akadémia épülete és egy edzőterem sérült meg. Szergij Popko, a kijevi katonai adminisztráció vezetője közölte, hogy Oroszország két ballisztikus rakétával támadt, amelyeket az annektált Krím-félszigetről indítottak.

Milliárdos költségek

Az ukrán energetikai infrastruktúrát ért orosz csapások által a múlt héten okozott károk helyreállításának költségei valószínűleg milliárdokra rúgnak - mondta Herman Haluscsenko, Ukrajna energiaügyi minisztere.

Tűzoltók dolgoznak egy orosz légitámadásban megsemmisült épület romjai között a kijevi Pecserszk kerületben 2024. március 25-én
Fotó: Vadim Ghirda / Forrás: MTI/AP

300 ezren áram nélkül

Az orosz drónok Mikolajiv és Odessza energiaközpontjai elleni támadásainak hatására mintegy 300 ezer ember maradt áram nélkül. A helyreállítási munkák akár hetekig is eltarthatnak.

Helyreállítási munkák

Éjszakai videójában az ukrán elnök hosszan beszélt a legutóbbi orosz támadások utáni helyreállítási munkákról:

"Az Odessza és Mikolajiv erőműi elleni támadások után a helyzet bonyolult, minden szükséges szervízt és javítócsapatot bevontak a munkákba. Harkov még mindig különösen nehéz helyzetben van, de a város energiaellátása minden nap fokozatosan helyreáll. Hálás vagyok mindenkinek, aki a városért dolgozik, mindenkinek, aki törődik az emberekkel és segít másokon. Most rendkívül fontos, hogy gondoskodjunk azokról, akiknek támogatásra van szükségük" - mondta Volodimir Zelenszkij.

Magyarország segít

Magyarország területére 2024. március 25-én az ukrán-magyar határszakaszon 4964 fő lépett be. A román-magyar határszakaszon belépők közül 3496 fő nyilatkozott úgy, hogy Ukrajnából érkezett.
A beléptetettek közül a rendőrség 44 embernek állított ki ideiglenes tartózkodásra jogosító igazolást.

Ez történt hétfőn:

 

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a delmagyar.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!

Rovatunkból ajánljuk

További hírek a témában