Becsületes emberek országa

Burkina Faso (röviden Burkina, korábban Felső-Volta) nyugat-afrikai állam. Nevének jelentése moré és dioula nyelveken: becsületes emberek országa. Fővárosának neve: Ouagadougou, államformája parlamentáris köztársaság. Hivatalos nyelve a francia, de beszélik az afrikai szudáni nyelveket is. Azért írunk most róla, mert augusztus 4-én ünneplik 1983 óta a forradalom napját, augusztus 5-én pedig azt, hogy 1960-ban függetlenné váltak Franciaországtól.

Történelme röviden

Nyugat-Afrika többi részéhez hasonlóan a mai Burkina Faso is korán benépesült, különösen az északnyugati része (i. e. 12.000 és i. e. 5000 között), ahol 1973-ban különféle szerszámokat (kaparókat, vésőket, nyílhegyeket) találtak. I. e. 3600 és i. e. 2600 között földművesek telepedtek le, aránylag tartós építmények nyomai maradtak ránk. I. e. 1500 és i. e. 1000 között már vasat és kerámiát használtak, temetkezéseik pedig a vallási eszmék megjelenésére utalnak.

Burkina Faso egyik látványossága. Fotó: internet
A dogon nép emlékeit megtalálták az ország északnyugati és északi részén. Ők ezt a vidéket az 15-16. században hagyták el, hogy letelepedjenek mai lakhelyükön. Magas falak maradtak fenn Burkina Faso délnyugati részén (és hasonlók Elefántcsontparton), de jelenleg nem tudni, miféle nép építette őket. A ghánai moszik bevándoroltak az ország

területére és a 14. században királyságot alapítottak.

Gyarmatosítás és függetlenség

Az 1884–85-ös Kongó-konferencia után francia felfedezők, majd ezután a katonák is megszállták a területet. 1898-ban lett Francia Nyugat-Afrika része. 1919-ben Felső-Volta néven önálló gyarmattá szervezték. 1956-ban megalakult a kormánytanács, majd 1958-ban autonóm köztársaság lett. 1960. augusztus 5-én független állam lett Felső-Volta néven.

Az 1960-as és 1970-es éveket instabilitás jellemezte. Az első elnök Maurice Yaméogot volt. Őt 1966-ban leváltották, majd Sangoulé Lamizana lett az ország katonai diktátora 1980-ig. Az 1982-es puccsban alakult kormány nem volt hosszú életű, és 1983. augusztus 4-én Thomas Sankara újabb puccsot hajtott végre. Sankara egy pánafrikai szocialista forradalmat szeretett volna elérni, Líbia és Kuba felé orientálódott. Ő változtatta 1984-ben az ország nevét Burkina Fasora. A név jelentése: becsületes emberek országa.

A zászló. Forrás: internet
Az ország jelenleg éli a negyedik köztársaságot. Az alkotmánya 1991 óta van érvényben. 2000 óta az elnököt 5 évre választják meg. Blaise Compaoré 2005-ben 80,4 százalékos többséget szerzett. Ez volt az első alkalom, hogy az ellenzék nem bojkottálta a választásokat. A miniszterelnök 2007. június 4. óta van hivatalában, a neve Tertius Zongo.

Az ország jó kapcsolatokat ápol Franciaországgal, azonban a szomszédjával Elefántcsontparttal már többször konfliktusba keveredett. A legfontosabb diplomáciai partner Líbia; az ország elismeri Tajvant.

Ez a világ egyik legszegényebb országa. Fotó: internet

Az egyik legszegényebb ország a Földön

Burkina Faso agrárország, a szárazfölddel körülvett ország Földünk legszegényebb országainak egyike. A népesség közel fele él szegénységi küszöb alatt. A nagy népsűrűségű ország kevés természeti erőforrással rendelkezik. Gazdaságának gerince a mezőgazdaság: a népesség 90 százalékának nyújt megélhetést. A GNP értéke 2004-ben: 2,4 milliárd USD. A GDP/fő értéke 2004-ben: 210 USD.

Néhány általános információ

Burkina Fasoban 64 százalékos az írástudatlanság. Az ország hivatalos nyelve a francia, de a törzseknek is megvan a saját afrikai nyelvük. A 60 népcsoport közül (ennyi van az országban) a mossi népcsoport a legnagyobb. Ők főleg az ország középső részén, a főváros környékén élnek. A második legnépesebb etnikum a bobo (bwa), ők a nyugati részen élnek. A harmadik legnépesebb népcsoport a fulbe. akik Nyugat-Afrikában több helyen is előfordulnak. További etnikumok: gourmantché, mande, szenufo, gurunsi (kasem), senufo, lobi, bissa és tuareg.

A népesség közel fele él szegénységi küszöb alatt. Fotó: internet

Az 1996-os népszámláláson a lakosság 55,9 százaléka vallotta magát muzulmánnak. 23,7 százaléka törzsi vallású, 16,6 százaléka katolikus, 3 százaléka protestáns, 0,8 százaléka egyéb, illetve felekezeten kívüli.

Élővilág, természetvédelem

Az ország déli része nedves szavanna, a folyók mentén galériaerdőkkel, középső területe pedig száraz szavanna, helyenként akáciákkal és majomkenyérfákkal. Az északi rész ritkás tüskés szavanna vagy sivatagi sztyeppe, fűcsomókkal, mély gyökerű tüskés bokrokkal és az aszályhoz hozzáedződött törpe fákkal. Az országban számos állatfaj él: antilop, bivaly, oroszlán, sakál, különféle majmok, víziló, krokodilok; a madárvilág gazdag. Nemzeti parkjai: Arli, Deux-Balés, Kaboré-Tambi, Waza. Természeti világöröksége: Loropéni romjai.

Loropéni romjai. Fotó: internet
Művészetek, hagyományok

A legjelentősebb irodalmár az író és szociológus Nazi Boni (1912-1969) volt, aki megírta a bobo nép krónikáját "Crépuscule des temps anciens" címen. A Burkina Fasoban használatos hangszerek: különféle xilofonok, zanzák, a fuvolaszerű lontoré, oboához hasonló bobal, valamint számos fajta dob. A moszi királyok udvarának legfontosabb zenekari hangszere a vállra akasztható dob, a lunga.

Az országban élő több mint 60 népcsoportnak gazdag tánc és zenei hagyománya van. A többségnek a maszk a hagyományuk legfontosabb kelléke. Az afrikai filmművészet fejlődésében jelentős szerepe van az 1968 óta kétévenként, Ouagadougouban megrendezett fesztiválnak.

Lakóházak Burkina Fasoban. Fotó: internet
Turizmus

Javasolt oltások Burkina Faso-ra utazóknak: hastífusz, hepatitis A (magas a fertőzésveszély), hepatitis B (magas a fetrőzésveszély), járványos agyhártyagyulladás; malária ellen gyógyszer van (nagy a kockázata a fertőzésnek). Javasolt oltás bizonyos területekre utazóknak: kolera, veszettség. Nemzetközi oltási igazolvány szükséges: sárgaláz, javasolt emlékeztető oltás: járványos gyermekbénulás.

Sport

Az ország lakói kedvelik a sportot, sokat sportolnak. A nemzeti sport a labdarúgás. A nemzeti 11 többször vett részt az afrikai kupán. 2007 februárjában a FIFA 57. helyre sorolta Burkina Fasot. A labdarúgó-válogatott 1960-ban alakul és 1964 óta a FIFA tagja. A csapat eddigi legjelentősebb eredménye az 1998-as Afrikai nemzetek kupáján elért 4. helyezése volt.

A 2004-es athéni olimpián 5 atléta, 3 könnyűatléta, 1 úszó és 1 dzsúdós vett részt. Burkina Faso eddig még nem nyert érmet a játékok során.